Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban legfontosabb aktus az oklevelek kiadása: 1917 nyarán az ehhez szükséges anyagok drágulása miatt a kiállítás díját 10 koronával megemelték, 1918 tavaszán pedig az intézmény úgy határozott, hogy ha az oklevelek kiállításához szükséges bőrök elfogynak, ideiglenes oklevél-helyettesítő igazolványokat adnak ki, „amelyek azonban a normális idők beálltával, oklevelekre cserélendők fel.”174 A papírhiány nemcsak a hivatali levelezésben vagy az oklevelek kiállításakor okozott problémát, hanem az órákon is. Nagy Virgil professzor például 1919 februárjában felvetette, hogy a hallgatók rajzaikat a régebbi saját rajzlapjaik hátsó oldalain is elkészíthessék és beadhassák.175 Szintén költségtakarékossági okból kérték a VKM-től, hogy a doktori szabályzat szerint 50 példányban készítendő doktori értekezéseket ne csak a drága nyomdai, hanem egyéb úton sokszorosítva is lehessen csatolni a doktori szigorlatra bocsátási kérvényhez.176 Az üzemeltetés területén a világítási és fűtési nehézségek miatt mindenkinek a végletekig takarékoskodni kellett,177 leginkább a fűtésre koncentrálva. A központi épületben például csak a rektori szobát, az irodákat, a hallgatók által tanulásra is használt szigorlati termeket, és minden tanári helyiség közül csak egy szobát fűtöttek. Az intézkedést olyan komolyan vették, hogy a fűtőtestek elzárásának ellenőrzésére egy adjunktust kértek fel. A melléképületeket felváltva fűtötték és csak olyan mértékig, ami a vezetékeket és érzékeny műszereket még nem károsította, A könyvtárban a tanári olvasót és az irodát csak hétfői és keddi napokon melegítették fel. 174 Megoldásként az is felmerült, hogy kivennék a szigorlati szabályzatból azt az előírást, amelynek értelmében pergamen és függőpecsét szükséges az oklevélhez, helyette bevezetnék azt a külföldön bevett gyakorlatot, amely szerint az eddigi formában, de papíron állítják ki az okmányokat, ezzel díjuk is legalább 10 koronával csökkenne (BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1918. március 26-i ülés, 10. napirendi pont). Az államforma megváltozása után további oktatás-adminisztrációs nehézségek jelentkeztek, hiszen módosítani kellett az oklevelek vagy a doktori avatás szövegén. Mindezeket megelőzően 1915, illetve 1917 nyarán még adományoztak tiszteletbeli doktori okleveleket (ekkor részesült a címben pl. Bláthy Ottó, Forster Gyula vagy Lóczy Lajos). 175 BMEL VIII. 3/b. 8. k. RT 1919. február 18-i ülés, 2. napirendi pont. A papírspórolásra vonatkozó gyakorlat egyébként később is jellemző volt: a BME Levéltárban több olyan oktatói hagyaték is található, amelyek egyes darabjaiból kiderül, hogy a hallgatók által beadott házi feladatok vagy órai dolgozatok hátoldalán később az illető oktató különböző számításokat vezetett le vagy egyéb vázlatait írta rajta. 176 MNL OL K 500,125. doboz 17.912/1917. sz. 177 A legkevésbé volt fontos háborús időkben, mégis arra is kiterjedt a figyelem, hogy az egyetem kertészét, a néhány évvel korábban átadott új campus kertjét megtervező és kivitelező Pecz Ármint sem alkalmazhatták (4500 koronás évi fizetéssel), mivel a VKM már 1915-re házi kezelést és karbantartást javasolt (BMEL VIII. 3/a. 4. d ET 1915. március 31-i ülés, 25. napirendi pont). 79
