Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina ban szabadabb tanári állás egyre inkább egy fix fizetéssel bíró és a rendes, fokozatos előrelépés rendszeréhez csak hiányosan csatlakozó tisztviselői állás lett. Az intézmény a státusz- és fizetésrendezéssel végül 1919 februárjában foglalkozott majd újra. Nemcsak az oktatószemélyzet, hanem az alkalmazottak is foglalkoztak egzisztenciájuk kérdésével. Az állami altisztek és szolgák egyesületei 1917. december 16-án országos nagygyűlést tartottak a Műegyetemen, ahol többek között fizetésük rendezését, a szolga cím eltörlését, valamint a lakásbér, családi pótlék, ruhaátalány stb. felemelését, illetve a kislakások létesítésének kérdését is tárgyalták.170 Értéküket veszítő fizetéseik olyan személyes ügyekben is tetten érhetők voltak, mint például Popovits Emil gépész esetében 1915 őszén, aki egészségének helyreállítására kért és kapott szabadságot, ám annak egy részét arra használta fel, hogy egy gránátlöveget gyártó gyárban dolgozva egészítse ki műegyetemi fizetését.171 Amikor tanszékvezetője, Rejtő Sándor magyarázatot kért, Popovits a nagy drágaságot hozta fel mentségül. A megélhetési nehézségeket méltányolva a műegyetemi alkalmazott végül csak figyelmeztetésben részesült. A háborús időkben kötelező takarékosság jegyében számos intézkedés született, amelyek a hátország más intézményeihez hasonlóan az egyetem hivatali működését befolyásolták. Az egyik ilyen a kommunikációt érintette: 1915-től „az indokolatlan táviratváltást és távbeszélést mellőzve, szükség esetén rövidségre és tömörségre” kellett törekedni a hivatali ügyintézésben.172 A papírhiányra hivatkozva 1916-ban elrendelték, hogy az egyetemi felterjesztéseket félíven tegyék meg és az egyidejű felterjesztések egy borítékban kerüljenek kézbesítésre.173 Az egyetemek számára az egyik iskola tanári karával összehasonlítva, akik több fizetési osztállyal ugrottak előre, amihez képest a műegyetemi tanárok fizetésének emelkedése lassabban történt meg. Ráadásul a korábban a tanároknak juttatott leckepénzekhez és tandíjosztalékokhoz is hozzányúlt a kormányzat, ld. a költségvetés kérdéseit. 170 Az állami altisztek és szolgák országos gyűlése. Budapesti Hírlap, 1917. december 15., 6. Az állami altisztek és szolgák kívánsága, uo, 1917. december 18., 6. 171 BMEL VIII. 3/b. 6. k. RT 1915. október 9-i ülés, 23. napirendi pont, BMEL VIII. 3/c, 47. d. RH 2147/1915. sz. és BMEL VIII. 3/b. 6. k. RT 1915. október 26-i ülés, 2. napirendi pont. 172 BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1915. március 31-i ülés, 26. napirendi pont. 1917 szeptemberétől négy beszélgetési egységre (12 perc) korlátozták a távbeszélgetések menynyiségét a rendkívüli forgalom folytán előállt túlterheltségre, illetve a beszélgetések gyorsabb lebonyolítására hivatkozva (BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1918. április 19-i ülés 54. napirendi pont), 1918. áprilistól pedig már csak ennek felére (BMEL VIII. 3/a. 5. d, ET 1918. július 5-i ülés, 57. napirendi pont). 173 BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1916. december 8-i ülés, 42. napirendi pont. 78
