Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina tos ügyek a vezetőtestületi üléseken. „Az elemi életszükségletek beszerzésének egyre fokozódó nehézségei” miatt 1917 nyarán - a Budapesti Tudományegyetem példáját követve - megalakult a Műegyetemi Beszerző Csoport, amelynek feladata az élelmiszerek és egyéb háztartási szükségletek beszerzése volt tagjai számára. A csoportot Vezető Bizottság irányította, amelynek tagjai a Műegyetem mindenkori rektora és a tanári karból választott hat fő voltak, az elnöki tisztséget előbb Rados Gusztáv, majd Pfeifer Ignác professzorok töltötték be.164 Amindenkori kivételes jogszabályok és egyéb hatósági rendelkezések szerinti beszerzést, valamint a raktározást, illetve szétosztást a rektor által kijelölt személyzet végezte. A csoport pénzét a quaestor kezelte, utalványozási joga a Vezető Bizottság elnökének volt. A csoportnak a Műegyetem bármely kinevezett oktatója vagy alkalmazottja a tagja lehetett (beleértve a nyugdíjasokat, illetve a tanárok özvegyeit, valamint a magántanárokat és meghívott előadókat is). A kielégítendő szükségleteket, az egy-egy személy után rendelhető mennyiséget alapesetben a Vezető Bizottság állapította meg.165 A legfőbb elv az egyenlő elbánás volt, vagyis nem fordulhatott: elő, hogy a kiadandó áruk mennyisége vagy minősége tekintetében különbség adódjon. Szintén alapelvként határozták meg, hogy a csoport tagjai csakis készpénzfizetés ellenében kaphattak anyagokat, hitelt semmiféle címen nem nyújtottak. A megrendelt áruk után megállapított vételárat a quaestorí hivatalba előzetesen kellett, befizetni. A szétosztó raktárból elvitt áruért utólagos reklamációt nem fogadtak el.166 A romló életkörülmények az illetmények régebb óta húzódó rendezését is sürgették. A M érnöki és Építészi Osztály 1917 nyarán kérte, hogy 164 A csoport szabályzatát Id, BMEL VIII. 3/a. ET1917. június 28-i ülés melléklete. A hallgatók 1918 decemberében ehhez hasonló, ifjúsági beszerzési csoport megalakítását kérte az egyetemtől a ruhaellátás biztosítására, valamint a taneszközök beszerzésére. Amikor 1920-ban a Hangya Szövetkezet megjelent az egyetemen, a hallgatók, akik a szövetkezet műegyetemi fiókjában (bizonyos feltételek teljesülése esetén) vásárolhattak, ennek a beszerző csoportnak átalakulásaként tekintettek a szövetkezetre (A Technikus, I. évf. 2. sz. 56.). 165 Más esetben a fenntartó minisztérium közölte az állami alkalmazottak valamilyen áruval vagy anyaggal történő ellátásának szabályozását, amelynek keretében a csoport vásárolta meg a műegyetemi személyzet juttatásait (pl. 1917-ben 50 kg talpbőrt és 150 kg boxbőrt, BMEL VIII. 3/a. ET 1917. november 16-i ülés, 129. napirendi pont.) 166 Az ellátási nehézségek nyomában járó feketekereskedelem és bűnözés egyik műegyetemi vonatkozású példája, amikor egy, a józsefvárosi pályaudvarról 80 mázsa szenet a Műegyetem beszerzési csoportja részére szállító kocsit megtámadtak és kiraboltak (Rablók a szeneskocsin. Előre, 1918. június 18.). 76
