Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina nyolnáthában halt meg a Palmanova-i tábori kórházban.136 Összesen három tanévre történő beiratkozás után a még be nem fejezett tanulmányait frontszolgálata alatt is, egészen haláláig folytatta. A hallgatói nyilvántartásban jól nyomon követhető egy 1915 tavaszi szabadságolása, valamint az, hogy részt vett az 1918. évi nyári pótszemeszteren. Az utolsó bejegyzés mindössze halála előtt egy héttel kelt, és az analízis és geometria vizsgák sikeres letételét igazolja. A Műegyetem legismertebb hősi halottja és egyben a magyar tudomány vesztesége Zemplén Győző fizikus egyetemi tanár.137 Szinte azonnali bevonulása után négy hónapig Szerbiában harcolt, majd az egyetemre küldött, korábban már idézett levelében kérte, hogy ne mentessék fel. Hazafias hozzáállását támasztja alá az is, hogy amikor később, 1916 tavaszán hetekig a klagenfurti járványkórházban feküdt tífusszal fertőzve, és hírét vette, hogy az Egyetemi Tanács a betegségét újra arra próbálja felhasználni, hogy őt hazavitesse, ismét a leghatározottabban tiltakozott ellene, arra hivatkozva, hogy„üa már részt vettem a sok defenzívában, a sok visszavonulásban, ott akarok lenni akkor is, amikor ütjük az olaszt.” Egy barátjának írt levelében is úgy nyilatkozott, hogy hajóakarói el is érik végleges felmentését, ő egyszerűen nem fogja azt igénybe venni.138 Jól nyomon követhető, 136 Péczely Aladár (sz. 1893, Mezőterem, Szatmár megye) 1911-ben a Gépészmérnöki Szakosztályban kezdte meg tanulmányait, majd egy évvel később átiratkozott a Mér nöki Szakosztályba (BMEL VIII. 103/f. XXVI. kötet 44. lapszám). A12. huszárezred tartalékos hadnagyaként, századparancsnokként, négy katonai kitüntetéssel elismerve halt meg. A családban őrzik fotóit, az 1916 áprilisában Holicsból küldött levelezőlapját, valamint gyászjelentését, amelyeket Kirilly Edit bocsátott a BME Levéltár rendelkezésére. Özvegy édesanyja 1919-ben 1000 koronás ösztöndíj-alapot, hívott életre emlékére a szarvasi evangélikus gimnáziumban (értéke, amelynek kamataiból a matematikából és fizikából jeles felsőosztályú tanulónak nyújtottak támogatást (Is kólái értesítők - Evangélikus Gimnázium, Szarvas 1934.9.). 137 A nagykanizsai születésű fizikus (1879-1916) a budapesti Tudományegyetem Eötvös Kollégiumának hallgatójaként végezte egyetemi tanulmányait, rá egy évre doktorált is. Eötvös Loránd mellé került gyakornoknak, majd tanársegédnek. 1904-ben Göttingenbe ment tanulmányútra, később Párizsban végzett kutatást. 1905-től a Budapesti Tudományegyetem, 1907-től pedig a Műegyetem fizika magántanáraként működött. 1912-ben nevezték ki rendes tanárnak az Elméleti Fizikai Tanszékre, Számos hazai és nemzetközi szakmai egyesület tagja, tisztségviselője volt, az MTA 1908- ban választotta levelező tagjává. Már egyetemistaként önálló kutatómunkát végzett a gázelmélet problémakörében, további kutatásaiban pedig a relativitáselmélettel és a radioaktivitással foglalkozott. A matematikai tudományok enciklopédiája című műben ő írta a nem hagyományos mozgásokról szóló fejezetet, valamint lefordította a Curie-házaspár Radioaktív anyagokra vonatkozó vizsgálatok című művét, amely 1906-ban jelent meg magyarul (RADNAI270-271.) 138 Zemplén Győző hősi halála. Budapesti Hírlap, 1916. július 3.4. 64
