Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban amelynek fénye időtlen-időkig tündökölni fog a magyar égen, a Ti szemfedőtök a hármas halom és négy folyó dicső lobogója, a mi hitvallásunk, [...] Nem haltatok meg hát hiába, Kenyeres Pajtásaink, áldozatos szellemetekből új élet tavasza fakadt f...]”127 Az alkotás utóélete is érdekes: 1948-ban eltávolították, anyagát más szobrokéval együtt valószínűleg a Sztálin-szobor elkészítéséhez használták fel, A BME Egyetemi Tanácsa 1993 áprilisában döntött az emlékmű visszaállításáról, az egyetem minden hősi halotti a emlékére. A szobor újraöntéséhez a székesfehérvári Bory-várban fellelt eredeti gipszmintát használták fel. A megújult emlékművet a millenniumi ünnepségek keretében 2000. május 20-án avatták fel. Az eredeti (és a ma is látható) szobor talapzatának felirata, sok hősi emlékműhöz hasonlóan a Szózatból idéz: „A Királyi József Műegyetem hősi halottai emlékének. Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért...’3 Az eddig megismert források szerint az egyetem első hősi halott oktatója Lechner Gedeon adjunktus volt, aki 1914. augusztus 23-án az orosz fronton esett el: „A b...-i hídfő ellen támadt az orosz, a városka utcái már égtek s a lángtengerben dolgozott utolsó két ép ágyújával Lechner hadnagy. Tartani kellett a hídfőt, míg az ígért fél zászlóalj honvéd megérkezik. Már előző este ott kellett volna lenniök s még egyre késnek. Ismételten támad az orosz s a két ágyú mindig szétszórja a rohamra induló csapatokat. Végül felfedezte, hogy az égő házak közt áll az utolsó még el nem némított üteg, odairányította hát minden ágyújának tüzét...Megérkeztek a honvédek. Futva mentek át a hídon s vakmerőn rohantak bele a lángtengerbe, neki a minden oldalról előnyomuló oroszoknak. Későn. Az elnémult ágyúkat, a sebesült tüzéreket megmenteni már nem lehetett.”128 1271928/29. tanévi Beszédek, 65. Bornemisza ekkor a két világháború között a Műegyetemen működő jobboldali bajtársi egyesület, a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete primusa, diákvezetője volt. 128 Lechner Gedeon (1885-1914) a Műegyetemen végzett vegyészmérnökként, majd 1908-ban Szarvasy Imre, később néhány évig Wartha Vince mellett a kémiai technológiai tanszéken volt tanársegéd, majd az elektrokémiai tanszéken adjunktus. 1909- ben lett műszaki doktor. Haláláról nem maradt fenn műegyetemi levéltári forrás, ugyanakkor a Műegyetemi Evezős Club lapja, a MEC-Híradó megemlékezett hősi halált halt tagjai között Lechnerről is, akinek - ismeretlen forrásból - felidézték halála körülményeit (közli ZELOVICH 295.). Családtagjai, rokonai közül a gépészmérnök Egon (1890-1967) és az építészmérnök Loránd (1883-1963), mindketten műegyetemi tanársegédek, szintén hadbavonultak, majd hazatértek és az egyetem oktatóiként tevékenykedtek tovább. 61
