Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina 9. kép: Digon Frigyes által a habarovszki hadifogolytáborban készített karácsonyi emléklap (1916. december 29.) Szovjetunióvá átalakuló országból kerülhettek haza. A hadifogoly ügyek intézésével 1919-ben megbízott Jungerth Mihály diplomata, aki a háború után Magyarország első diplomáciai képviselője volt a balti államokban és a Szovjetunióban, 1920 elején még 120-130 ezerre tette az oroszországi magyar hadifoglyok számát.113 A sorsuk rendezését nehezítő tényezőknek csak egyike volt, hogy atrianoni béke után annak eldöntése is jelentős erőfeszítéseket igényelt, hogy a Monarchia melyik utódállamába bocsáthatják őket haza, a műegyetemi illetőségű katonahallgatók pedig a történelmi Magyarország minden szegletéből származtak. Ugyanakkor az első világháború után önállóvá vált balti országok megváltozott geopolitikai helyzete elősegítette a Magyarországgal történő együttműködést a hadifoglyok kérdésében, ennek köszönhette hazatérését Digon Frigyes gépészmérnök hallgató is: „Mélyen tisztelt uram! [...] bátorkodunk mellékelni néhány sort, kérve önt, hogy érvényesítse befolyását az illetékes körökben egy megbízott érdekében, aki itt tartózkodna Finnországban és segélyezné az Oroszországból menekülő tiszteket. Tekintve a nyomorúságos helyzetet, amelyből ezek a honfitársaink menekülnek és azt a nélkülözést, amelyet azok ott Oroszországban kiállottak méltányosnak tartjuk hogy őket ruhával és némi segély lyel ellássák. Mi már közel 2 hónapja vagyunk Finnországban és még mai 113 Jungherth (Jungerth-Arnóthy) Mihály (1883-1957) diplomata, politikus, a két háború között több államban Magyarország nagykövete. A róla elnevezett misszió műkő désének ideje alatt, 1922 végéig közel 80 ezer hadifoglyot, köztük körülbelül három és fél ezer tisztet sikerült hazahozni Magyarországra (EGEY 2004). 52
