Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban rögzítsük a vonalainkat, hogy azok hajszálvékonyak és eltörölhetetlenek legyenek...Lécünknek még lemeztokot is készítettünk hasonló rétegelt lemezekből, majd rávéstük a logarléchasználat állandó hibáját is e tréfás egyenlőséggel: 2x2 = 3.999. Logarlécünket elvittük az antipichai tiszti táborba. Ott volt a pesti Műegyetem Mezőgazdasági Géptani Tanszék vezetőprofeszszora is [valószínűleg Karkovány Ákos adjunktusra gondoltak - B. K], aki a munkánkat felbecsülhetetlen értékűnek mondta. A lécet 10 rubelért vették meg, és több igénylő között kisorsolták. Minket pedig megkértek, hogy készítsünk további logarléceket, mert e nélkül alig tudják műszaki továbbképzésüket lehetővé tenni,”loe' A krasznojarszki fogolytáborban összegyűjtött főiskolai és egyetemi hallgatóktól érkezett levél szerint pedig a diákok azt kérték, hogy mire hazajönnek, vizsgáikat, amelyekre a hadifogság idején felkészülnek, azonnal letehessék, A levélhez mellékelt tantervűk „[...] rendkívül érdekes, intelligensen összeállított és eszközeik kevésségéhez képest meglepően bő. Különösen a jogi, de főleg a mérnöki tanfolyamuk (ők technikai líceumnak hívják) rendszeres, az orvosi és általában természettudományi szakok természetesen kevésbé. 14.000 kötetnyi kölcsönkönyvtár áll a rendelkezésükre, a tanáraik azonban legnagyobbrészt amatőrök, ügyvédek, orvosok és csak kevés közöttük a tényleges tanár.”107 Egyedi szellemi munka köthető ahhoz a hadifogoly műegyetemistához is, aki hazatérése után név nélkül publikált cikket az orosz műszaki irodalomról a Technikus című műegyetemi folyóiratban.108 A szerző az Ussuri folyó partján levő Habarovszk melletti, majd a vlagyivosztoki fogolytáborokban tartózkodott. írásából többek között kiderül, hogy amikor az őreik „kezdtek megvesztegethetők lenni”, 1917 tavaszán még orosz műszaki könyveket is rendelt egy könyvkereskedőtől (igaz, azokat 1920 őszéig sem sikerült beszereznie, amikor hazatérhetett). Ugyanakkor a könyvkereskedő 1912. évi katalógusát áttanulmányozva azt a megállapítást tette, 106 Király Endre és öccse, Lajos ugyan nem a Műegyetemen, de Selmecbányán voltak bányamérnöki főiskolai hallgatók. 1914 őszén önkéntesként vonultak be, majd rövid frontszolgálat után 1915 tavaszán orosz hadifogságba kerültek a Keleti-Kárpátokban. Mindketten túlélték a háborút, 1920 őszén öt éven át tartó szibériai hadifogság után együtt tértek haza Kínán keresztül, kalandos úton. Utóbb Király Lajos három kötetben jelentette meg visszaemlékezéseit, amelyek mind a főiskolás éveket, mind a sorozást, mind pedig a hadifogságból való hazatérést bemutatják. Selmecbányái ifjúság, szibériai hadifogság. Király Lajos visszaemlékezései Király Endre akvarelljeivel. http://mek.oszk.hu/ (a letöltés ideje: 2016. február 13.). 107 Az internált és hadifogoly diákok. Világ, 1917. december 2.10. 108 A Technikus 1920-21., 5-6. sz., 118-119. li !! 49
