Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina fél éve, hogy vizsgáztam a tárgyból. Geológiai ismereteim alapján és figyelembe véve az itteni földmunkák tapasztalatait megállapíthatom, hogy [...] az orosz 28 cm-es gránátok hatásának kivédésében -ami 30,5 cm-eseinkkel szerzett tapasztalatok alapján - az 5 m vastag fedőréteg teljesen elegendő, és a robbanás hatására kialakuló talajhullámok következtében netán leváló falrétegek megtámasztására a javasolt belső burkolat szerepe csekély, de a célnak megfelel. Nagy gondosságot igényel azonban az alagút tengelyének kijelölése, mert az agyagréteg se nem vízszintes, se nem egyenletes szerkezetű. Az agyagrétegben egyenlőtlen dőlések és nagy méretű repedések (vetődések) fordulnak elő, az utóbbiak mentén elcsúszásokkal, eltolódásokkal. Megtörténhet, hogy az agyagtömbök nem lapjukkal, hanem élükkel fordulnak a felszín felé. Ezért az építőknek, előzetes tájékozódás céljából, próbafúrások végzését tanácsoltam, nehogy rossz irányban indítva az alagutat, kifúrják magukat az agyagból, vagy elégtelen vastagságú fedőréteget kapjanak.” A frontról, illetve a hadifogságból küldött leveleit egyébként ő maga rendezte sajtó alá és még megérhette 2000-ben történő megjelenését is!92 Végül a nem oktató alkalmazottak közül két könyvtári szolga, Staub Ferenc és Gyurcsik István kerülhet kiemelésre, hasonlóan alakuló sorsuk miatt is. Előbbi még 1914 októberében orosz hadifogságba került, ahonnan karácsonykor adott életjelt magáról utoljára, ám mégis hazatért, mert 1935-ben műegyetemi szolgálatának 25. évfordulóján megjutalmazták, s még 1945-ben is szerepelt az altiszti személyzet névsorában. Gyurcsik Istvánt pedig Przemysl elestével eltűntnek nyilvánították, ám túlélte a háborút, sőt, 1959-ben munkába lépésének 50. évfordulója alkalmából szintén jutalomban részesült az akkor már Budapesti Műszaki Egyetem néven működő intézményben.93 1.5. A hadifogoly műegyetemi polgárok A hadifogságba esett műegyetemi oktatók és hallgatók létszámáról nem áll rendelkezésre statisztika vagy teljes névsor egyetemi és katonai forrásokban sem. Ahogy a bevonult katonák esetében nem tárható fel esetleges egyetemi státuszuk, úgy ez a fogságba esettekre is igaz. Elsősorban 92 László György (1896-2004) szakmai pályafutása alatt tervezőmérnökként dolgozott, 1945-től ő irányította Rákospalota újjáépítését. 1951-től néhány évig a BME-n is oktatott, majd az Országos Tervhivatal főmérnökeként ment nyugdíjba (POLLMANN 2004). Az idézet forrása: LÁSZLÓ 2000.21. 93 Magyar Könyvszemle, 1915. 241., BMEL VIII. 4/a. ET 1935. december 21., 43. napirendi pont, BMEL VIII. 5/b. RT 1959. október 27., 186. napirendi pont. 44
