Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina „a katonának bevonult diák fejében, emlékezetében gyorsan elhalványultak a korábban szerzett iskolai ismeretek. Egyrészt kiszorították őket a ’hadtudományi’ ismeretek, de ’keményebb’ ismeretek is (géppuska, aknavető, kézigránát, lángszóró).”61 A kedvezmények kérdésének tömeges méreteket nem öltő, ám érdekes vetülete, hogy 1917 folyamán a központi hatalmak államai közé tartozó, a Monarchiával szövetséges országokból olyan hallgatók is jelentkeztek felvételre, akik szinte még megfelelő érettségi bizonyítvánnyal sem rendelkeztek. A Műegyetem e török és bolgár diákokkal kapcsolatban diplomatikusan arra az álláspontra helyezkedett, hogy akik a 17. életévüket betöltötték és az itteni tanulmányok megértéséhez szükséges matematikai és természettudományi előismeretekkel rendelkeznek, a nyelvi nehézségek ellenére felvételt nyerhetnek, azonban - épp e nehézségekre tekintettel - csak a tanév végén kell vizsgázniuk.62 A hadbavonult hallgatók részére a pályatársakkal szembeni elmaradás kiküszöbölésére egyéb kedvezményeket is szorgalmazott az egyetem. Rados Gusztáv matematikaprofesszor már 1915 októberében javasolta, hogy a közszolgálatba lépőknek a katonai szolgálati idejét számítsák be.63 Az egyetem az illetékes minisztériumokhoz 1918 elején intézett felterjesztésében olyan törvény elfogadtatását javasolta, amely kimondja, hogy azoknak a műegyetemi hallgatóknak, aki majdan állami vagy más közszolgálatba lépnek, valamint azoknak a volt hallgatóknak, akik hadba vonulásuk idején már közszolgálatban voltak, a hadi szolgálatban töltött minden évük (kivéve az önkéntesi évet) a szolgálati idő és az előmenetel szempontjából is két évnek számítson. A nem állami szolgálatba lépő hallgatók számára pedig azt kérték, hogy katonai illetményük felét annyi ideig' megkapják, amennyit tanulmányi idejükből veszítettek, hogy „tanulmányaik nyugodt, alapos folytatására és befejezésére anyagi gondoktól mentesen módjuk legyen.”64 Annak törvénybe foglalását is javasolták, hogy a hatóságok részéről a magánmérnököknek adandó megbízásoknál előnyben kell részesíteni azokat, aki a háborúban hadi szolgálatot teljesítettek. A tanulmányi kedvezmények nemcsak a katonahallgatókra terjed-61 NAGY 1977,70. Sokszor már az érettségi megszerzését is hadi előkészítő tanfolyamokon kellett biztosítani az érintetteknek, amelyre célzott frontszabadságot kaptak, majd némi harctéri szolgálat után kerültek például a Műegyetemre. 62 BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1917. október 15., 10. napirendi pont, BMEL VIII. 3/a, 5. d. ET 1917. november 16-i ülés, 145. napirendi pont. 63 BMEL VIII. 3/b. 6. k. RT 1915. október 9., 9. napirendi pont. 64 BMEL VIII. 3/c. RH1918/59. t., 1691/1918. sz. 32
