Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban osztályközi bizottságot is létrehoztak; arra, hogy találja meg az első évfolyamot „helyettesítő” felvételi vizsgákra való alapos felkészülés egyetem általi elősegítésének leghatékonyabb módját.45 Más kérdés volt azoknak a segítése, akik az összes előírt tanulmányok elvégzése után csak azért nem jelentkezhettek a második szigorlatukra (amely egyben a hadnagyi minősítést is meghozná számukra), mert a hatályos tanulmányi szabályzatban az első és második szigorlat között előírt négy félévet még nem abszolválták. Erre tekintettel az Egyetemi Tanács úgy döntött, hogy az egyes osztályok a kivételes háborús állapotra tekintettel, különösen méltánylandó esetekben egyes végzett hallgatóknak e megkívánt idő egy részét elengedhetik.46 A tanulmányi kedvezmények kérdésében társadalmi felvetések is érkeztek: a Városi Mérnökök Országos Szövetsége egyenesen az ingyenes műegyetemi oktatás bevezetését szorgalmazta. Mint írták: a műegyetemi tanulmányok végzése eddig is sok nehézségbe ütközött, „nagyon, de nagyon kevés embernek sikerült örökös anyagi gondok és gyomorkorgás között a mérnöki oklevelet megszerezni”, s mindez fokozottan igaz lesz a háborúból visszatérőkre.47 Az intézmény azonban egyöntetűen a teljes tandíjmentesség és a vizsgadíjak megszüntetése ellen foglalt állást, „mert az a tehetség nélküli hívatlanokat igen nagy számban csalogatná a műegyetemre és csak nagy szellemi proletariátus nevelésére vezetne.”48 Az eddig ismertetett tanulmányi kedvezmények - bizonyos feltételek megléte esetén - a tanulmányi idő rövidítését, egyes tantárgyak hallgatásának elengedését, a tervezések, szerkesztések beadásának, valamint a kollokviumok és szigorlatok letételének megkönnyítését célozták, azaz a diplomához vezető utat könnyítették meg. A szükséges ismeretek elsajátításához azonban mindenképpen időre, vagyis szabadságra volt szükség. 45 BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET1917. november 16-i ülés 152. napirendi pont, valamint BMEL VIII. 3/c. 50. d. RH 1917. év 59. t. iratai. 46 BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1917. november 16-i ülés 155. napirendi pont. A kérdésben azért is döntöttek vita nélkül, mivel sokan az első szigorlatukat akár végzős hallgatóként tették le, elvégezve már a második szigorlat teljesítéséhez szükséges tárgyakat is. 47 MNL OL K 500,39. doboz 50.470/1917. sz. Szalay Lajos verseci főmérnöknek, a Városi Mérnökök Országos Szövetségének ügyvezető elnökének több cikke is jelent meg a hadbavonult műegyetemi hallgatóknak adandó tanulmányi, kedvezmények tárgyában (Ingyenes műegyetemi oktatás, Magyarország 1917. február 19.4-5., Mérnökképzés a háború után (Magyarország 1917. június 29.6., Katonáskodó diákok családi pótléka. Magyarország 1917. december 15.6.). 48 BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1917. november 16-i ülés 59. napirendi pont. 27
