Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina 1.3. A katonahallgatók számára nyújtott tanulmányi kedvezmények A háború kirobbanásától kezdve nyilvánvaló volt mind az egyetem, mind a kultusztárca vezetői számára, hogy a hadbavonult hallgatóknak a tanulmányaik befejezéséhez komoly segítségre van szükségük. Ez a segítség egyrészt tanulmányi kedvezmények, másrészt anyagi támogatás formájában valósult meg. Előbbi kapcsán az egyetem álláspontja az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben méltányolja a hadbavonult hallgatók súlyos helyzetét és elszenvedett időveszteségét, de csak addig, amíg a kedvezmény megadása nem kockáztatja a mérnöki kiképzés sikerét (hiszen az jelentősen épít többek között a megfelelő gyakorlatok elvégzésére is). A Műegyetem hadbavonult hallgatói részére nyújtandó tanulmányi kedvezményekről a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1915. március 9-én adta ki az első rendeletét, amelyet főleg a háború elhúzódása miatt az évek során többször is ki kellett egészíteni.37 Ennek értelmében az 1915 tavaszán behívott hallgatók május 15-ig lezárhatták tanulmányaikat, így a vasárnap kivételével minden nap tartottak előadásokat és gyakorlatokat. A be nem vonult hallgatóságnak ezen túl a tanév rendes végéig folytatólag tartottak szerkesztési tervezési, labor- és műhelygyakorlatokat az esetleges elmaradások pótlására. Mindezt az oktatók jórészt segédtanerők nélkül oldották meg, akiknek nagy része ekkor már bevonult. A rendelet bizonyos esetek-Lehmann & Michels Gyárban vezette be a pontindikátorok sorozatgyártását, később dolgozott a torinói FIAT Gyárban is. Hazatérve több budapesti gyár tanácsadó mérnöke lett, majd a Kereskedelem- és Iparügyi Minisztériumban automobilügyi főmérnök. Feltalálói munkásságára az Amerikai Egyesült Államokban is felfigyeltek, 1927- ben meghívták a minnesotai egyetemre, majd a következő évben Pennsylvania állami egyetemére. Itt a dízelmotorok befecskendezési folyamatával, porlasztott folyadékok és cseppek vizsgálatával, rugólengésekkel, adagolószivattyúkkal és különleges indikátorokkal foglalkozott. Az olaj porlasztásról szóló, ma is aktuális tanulmányáért az American Society of Mechanical Engineers 1931-ben a Diesel-emlékéremmel tüntette ki. 1938-ban a Pennsylvania State University tanárává nevezték ki. A második világháború után Németországban volt tudományos mérnöki szaktanácsadó. 1953- ban vonult nyugalomba. A számos nemzetközi elismerés birtokosát 1965-ben a Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta (BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1914. november 27-i ülés 95. és 100. napirendi pont, 1915. március 31-i ülés 46. és 53. napirendi pont, 5. d. ET 1917. június 28-i ülés 57. napirendi pont, 3/c. 46. d. RH 2335/1914. sz. és 2840/1914. sz., 47. d. RH 485/1915. sz., 50. d. 9. t. 803 és 2437/1917. sz., 51. d. 24. t. 642/1918. gyűjtőirat, 52. d, RH 2145/1920. sz.) Juhász Kálmán néhány Angliából írt levele a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kéziratos emlékanyag-gyűjteményében fennmaradt (2013.104-106.1/KE). Élettörténetének bővebb feltárása ajövőben külön publikációban várható. 37 A VKM 19.147-IV. számú rendelete (BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1915. március 31-i ülés, 117. napirendi pont, BMEL VIII. 3/c. 47. d. RH 553,1112/1915. sz.). 24
