Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina gyakorlatias lépések közé sorolható a hadbavonult alkalmazottakról öszszeállított részletes jelentések elkészítése, amelyekre a nekik járó illetmények megállapítása miatt volt szükség. Részletes kimutatás készült a hadbavonult napidíjas és napibéres alkalmazottakról is, a családtagokat illető hadisegélyek kiutalványozásának biztosítására.19 Bár a kultusztárca elfogadta, hogy a hadbavonult altisztek és szolgák helyére az elkerülhetetlenül szükséges számú ideiglenes napibéres szolgákat alkalmazhassa az egyetem, nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy alapvetően a beosztások átszervezésével próbálják megoldani a működést. Az országosan jellemző gyakorlatnak megfelelően pedig a Rektori Tanács már 1914-ben hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény a helyettesítők feladataira a háború időtartamára „esetleg egy nőt alkalmazhasson”.20 A hadi állapotra tekintettel a kezdetektől a lehető legnagyobb takarékoskodásra volt szükség, így nemcsak a halasztható beszerzéseket, javításokat mellőzték, hanem el kellett utasítani a fizetési előlegre irányuló kéréseket is (a romló életszínvonal miatt 1917 tavaszára már egymást érték a fizetési előlegek utalványozásával, illetve a háborús segélyek folyósításával kapcsolatos ügyek a vezetőtestületi üléseken). Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének felhívásával párhuzamosan így a Műegyetemen is adakozást szerveztek a hadbavonultak hozzátartozói számára, amelynek eredményeképpen a tanári, segédtanerői és tisztviselői kar a háború időtartamára fizetésszerű illetményeinek 2%-át ajánlotta fel azzal, hogy a Rektori Tanács a beérkező összeget legjobb belátása szerint használja fel.21 A rendkívüli idők parancsoló követelményeként az egyetem hazafias kötelességteljesítésének bizonyítéka, „a Műegyetem életében szokatlan berendezkedés” volt az a 300 ágyas hadikórház is, amely már 1914 októberében megnyílt és egészen a háború végéig a sebesültek rendelkezésére Quaestura (pénztár) vezetőjeként vonult nyugdíjba 1939. július Tjén (BMEL VIII, 4/b. RT 1939. augusztus 31-i ülés 21. napirendi pont). 19 A kimutatások csak a bevonulás tényéről tájékoztattak, amikor ugyanis az 1916. december 8-i egyetemi tanácsülésen ismertették a hadügyminisztérium, kérését, miszerint nevezzék meg azokat a front mögött szolgáló, megfelelő képzettségű egyetemi polgárokat, akik tudományos hadi munkára alkalmasak, az ET olyan értelemben válaszolt, hogy ennek a felhívásnak nem áll módjukban eleget tenni, mivel nem tudják, ki hol szolgál. 20 BMEL VIII. 3/c. 46. d. RH 2419/1914. sz. 21 BMEL VIII. 3/c. 46. d. RH 2400/1914. sz. Hasonló példa máshol is megfigyelhető: a kolozsvári egyetemen a tanárok fizetésük 3%-át ajánlották fel a bevonultak családtagjainak segélyezésére (MINKER 82-84.). 18
