Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban gunkra, akik részére alkalmat kell adnunk, hogy a tanulmányi időben reájuk kényszerült mulasztás veszteséget ne okozzon és lehető rövid idő alatt megfelelő oktatásban elkészülhessenek az előttük álló vizsgák eredményes letételére.^6 Arról már a tanév kezdetén megállapodás született, hogy a hadbavonult ifjúsággal szemben a „legmesszebbmenő méltányossággal” fognak eljárni A háborús helyzetre reagálva az egyetem vezetése a rendes beiratkozás idejét 1914, szeptember 30-ig meghosszabbította, az előadások kezdetét pedig október 15-ére kitolta - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban: VKM) utasításának megfelelően. A hallgatóság csökkent létszámára tekintettel összevonták a párhuzamos előadásokat és gyakorlatokat, azonban arra is akadt példa, hogy valaki meg sem tarthatta előadásait, mivel már senki nem iratkozott be a tárgyára. Arról is döntés született, hogy az őszi félév óráit december 22-ig rendszeresen megtartják, mégpedig a tananyag befejezésének igényével. Az oktatókat felkérték, hogy ennek érdekében a gyakorlati oktatásra szánt időt is használják fel az előadások megtartására. Az első félév vizsgáit 1915. január 18-ig írták elő lebonyolítani. így minden készen állt volna a második félévre reményeik szerint már vissza is térő hallgatóik fogadására.16 17 A bevonulásokkal párhuzamosan azonnal el kellett kezdeni a helyettesítések szervezését, nemcsak az oktatói, hanem a tisztviselői karban is, hiszen az első háborús tanévben összesen 88 fő nem oktató munkatárs került a frontra, rögtön hadbavonult például Varga János, az egyetem gondnoka és Jászai Jenő quaestura! ellenőr is, vagyis az üzemeltetés és a pénzügyek két meghatározó tisztségviselője.18 Szintén az első gyors, 16 1915/16. tanévi Beszédek, 49. Jankovich Béla kultuszminiszter már 1914 augusztusában megbeszélésre hívta az egyetemi vezetőket a tanévkezdéssel kapcsolatban, ahol egyhangúlag az 1914/15. tanév megnyitása mellett döntöttek, amely szintén azt jelzi, hogy a háború gyors befejezésében bíztak (VICZIÁN 26.). 17 Már ekkor megfogalmazták azt is, hogy a visszatérőknek külön kurzust vagy rövidebb külön szemesztert biztosítanak majd tanulmányaik pótlására, amely ugyan jó néhány tanévvel később, de ténylegesen megvalósult (BMEL 3/b. 5. k. RT 1914. október 17., 2. napirendi pont, BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1914. november 27-i ülés 49. napirendi pont). 18 BMEL VIII. 3/c. 46. d. RH 2419/1914. sz. Varga János 1914. augusztus 18-án vonult be a magyar királyi 29/V hadtápzászlóaljhoz. Mint hadnagy, majd 1914. december 24-től mint főhadnagy teljesített szolgálatot. 1916. november 23-án esett olasz hadifogságba, ahonnan sok viszontagság után tért haza (DE SGARDELLI1936, 304.). Ó lett az 1936-ban megalakuló Gazdasági Hivatal első igazgatója, ahonnan 1937-ben, 33 évnyi műegyetemi szolgálat után nyugdíjba vonult (BMEL VIII. 4/b. ET 1937. december 11-i ülés 31. napirendi pont). Jászai Jenő szintén hazatért a frontról, s az 1930-as évekig együtt vitték az egyetem gazdasági-üzemeltetési ügyeit, mivel Jászai a Központi 17
