Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
Batalka Krisztina 22. kép: Pécsi Eszter, az első női mérnök 1919-ben dik félévében már rendes hallgatóként iratkozhattak be.282 Ezt akkor tíz nő tette meg, ami az összes diák 0,21 %-át jelentette (ebből 4 mérnök, 3 építész, 1 gépész és 2 közgazdasági osztályos hallgatónő volt, közülük hárman szereztek diplomát).283 A nők azonban hamarosan újra kiszorultak a Műegyetemről, az intézmény vezetője már 1919-ben saját hatáskörben kitiltotta őket a leginkább kapacitásproblémával küszködő Vegyészmérnöki Osztályról, új nőhallgató pedig egyik osztályba sem iratkozhatott be, amit 1920-ban a kultusztárca is megerősített.284 Mindez beleilleszkedett abba a 282A 206.626/1918. számú (1918. december 7.) VKM rendeletet közli SZABÓ 170-171. Mások mellett az Intellektuális Pályák Ifjúságának Szövetsége már 1918 elején lobbizott az ügy érdekében, többek között a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet is felkeresték azzal a kéréssel, hogy a Zipernowsky Károly műegyetemi professzor által vezetett egyesület támogassa a férfi és női hallgatók jogegyenlőségét, és ezt a kultusztárca, valamint a Műegyetem Tanácsa felé is képviseljék (Elektrotechnika, 1918. március 1.). A rendelet kihirdetése utáni első műegyetemi vezetőtestületi ülés az 1918. decemberi 9-i Rektori Tanács volt, amely kimondta, hogy a nők a férfi hallgatókkal, teljesen egyenlő jogokban fognak részesülni (a dokumentum nem maradt fenn). A leendő nőhallgatók Műegyetemre érkező küldöttsége pedig azt kérte, hogy az addigi (rendkívüli) tanulmányaikat is számítsák be, ezeket az egyedi kérvényeket az egyes szakosztályokhoz kellett benyújtaniuk, ahol a döntés - a férfi hallgatókhoz hasonlóan - egyénenként történt. 283 Összehasonlítva más intézményekkel: Kolozsváron 27%, a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán szintén körülbelül 27%, a bölcsészkaron pedig 48% volt a női hallgatók aránya az 1916/17-es tanévben. Ez volt a csúcspont a háborús tanévekben a teljes felsőoktatást is tekintve (17 %), VICZIÁN, 67-70. Elsőként 1920-ban Pécsi Eszter mérnök kapott oklevelet a Műegyetemen, akiről az egyetemen 2020 márciusában, oklevélszerzésének 100. évfordulóján rendezvénytermet neveztek el. 284Az 12.428-1920. B. XVI. sz. VKM rendeletnek megfelelően az 1920/21. tanévben mindössze egy építész és egy gépész női hallgató volt jelen a Műegyetemen, akik az 1918/19. tanévben megkezdett tanulmányaikat tovább végezhették, majd befejezhették (1924-ben Sternberg Marianne építészmérnök, a kamara első női tagja kapott oklevelet, 1925-ben pedig Mahrer Vilma, az első női gépészmérnök). 1924-ben engedélyezték, hogy az építészek a hallgatók 5%-ig felvehessenek nőket is, ha a létszámot férfiak nem töltik be. Ezt a belső szabályozást és gyakorlatot 1927-ben megerősítette a kultusztárca is, csak az építészi és közgazdasági pályát hagyva nyitva a nők előtt (BMEL VIII. 3/a. ET 1924. március 14-i ülés, valamint 63.000/1927. sz. VKM IV. sz. 116
