Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
Batalka Krisztina A Kassa melletti érvek között szerepelt az is, hogy Észak-Magyarország' legfontosabb történelmi városa, szellemi központja, „megvívhatatlan bástyatorony” (akárcsak Temesvár a Délvidéken). Szintén fontos szempont volt, hogy a Kassához közeli és távolabbi 20 megyéből a háborút megelőző utolsó három tanévben a műegyetemi hallgatók 20%-a (több mint 500 fő) érkezett, így a kassai műegyetem létrehozása - Temesvárhoz hasonlóan - automatikusan enyhítette volna a budapesti zsúfoltságot. Azonban itt. az előkészületek nem jutottak olyan messzire, mint Temesvár esetében, majd a megváltozott történelmi-politikai helyzetben csak 1937-ben nyílt meg a kassai, immár szlovák műegyetem. Az új magyar műszaki egyetemek végül csak a második világháborút követően alakultak meg.270 3.3, Nők a Műegyetemen Európában éppen abban az évben (1871) nyílt meg az első műszaki egyetem a nők előtt Svájcban, amikor a Műegyetem elnyerte az egyetemi rangot. Magyarországon egy 1895-ös királyi határozat eredményeképpen tanulhattak egyetemen a nők, kivéve a műszaki és jogi területet (így a jobban jövedelmező mérnöki karrierlehetőségek sem álltak rendelkezésre a nők számára). Műegyetemi tanulmányokat rendkívüli hallgatóként „csak átmenetileg és csupán azokban az esetekben” folytathattak, ha máshol rendes hallgatói jogviszonnyal rendelkeztek.271 1903-tól tovább szigorították a korlátozásokat: a nem kitűnő eredménnyel érettségizett nők csak vendéghallgatóként kezdhették meg tanulmányaikat és vizsgaeredményük függvényében kerülhettek rendes hallgatói státusba.272 Ugyanakkor 2701948-ban hívtak össze bizottságot a műegyetemi reform kidolgozására, amely megállapította a Műegyetem és a frissen létrehozott, munka melletti tanulmányokat biztosító Állami Műszaki Főiskola újjászervezésére vonatkozó irányelveket. A magyar iparnak a három- és az ötéves tervvel kapcsolatos becslések szerint évente mintegy 2000 mérnökre volt szüksége, amelyből a BME és az ÁMF mindössze évi 1000 végzett mérnököt tudott a gyáripar rendelkezésére bocsátani. Ezt a hiányt a műszaki felsőoktatás nagymértékű szakosításával és a tanulmányi idő csökkentésével is igyekeztek mérsékelni, a további intézkedések pedig szovjet mintájú szakegyetemek létrehozását eredményezték (1949-ben jött létre a Veszprémi Vegyipari Egyetem, 1952- ben pedig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem). 271 Külföldi bizonyítványok alapján pedig csak azokban az esetekben voltak felvehetők, ha az előtanulmányok alapján azt az illetékes kar vagy a rektor javasolta. Arra az időszakra nézve pedig, amíg az egyetemre készülő nők a szükséges tanulmányok pótlását végzik, a hatályos intézményi szabályzatok szerint történt az ideiglenes rendkívüli hallgatói minőségben eltöltött tanulmányi idő rendes tanulmányai közé történő beszámítása vagy be nem számítása (BMEL VIII. 3/c. 16. d. RH 24. t., 517/1896-97.sz.). 272 A Tudományegyetemre az elégséges érettségi bizonyítvánnyal még rendkívüli hallga-112
