A Királyi József Műegyetem igazgatói és tanártestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke 1860-1871 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2011)
Bevezetés
BEVEZETES A levéltári segédletek készítése a legfontosabb levéltárosi munkák közé tartozik. Elsődleges célja, hogy az iratanyagot minél könnyebben használhatóvá tegye. Az ún. ügyviteli segédletek típusához tartoznak a napirendi jegyzékek, amelyek a különböző döntéshozó testületek üléseinek jegyzőkönyveihez készültek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának (BME Lt.) dokumentumai közül legnagyobb forrásértékkel a különböző tanácsülési (egyetemi, rektori, kari) jegyzőkönyvek bírnak1. Jelen kötetben a Királyi József Műegyetem2 vezető testületi ülései (igazgatói és tanártestületi ülés) napirendi pontjainakjegyzéke található3. A napirendi pontokból készült segédlet reményeink szerint jelentősen megkönnyíti az anyag kutatását, hiszen kézzel írt XIX. századi forrásanyagról van szó, ahol ráadásul nem fogalmazták meg előre a napirendi pontok címét vagy témáját sem. Továbbá érzékelhetően volt ugyan bizonyos rendje az ülések levezetésének, de a tanári vezetőtestület működésének hivatalos ügyrendjét csak az egyetemi rangra emelt intézmény első szervezeti és működési szabályzatában fektették le. A kötet összeállításához minden egyes jegyzőkönyv végigolvasása szükséges volt a napirendi pontok minél pontosabb és lényegre törőbb megfogalmazása érdekében. Az igazgatói és tanártestületi jegyzőkönyveket részben eredetileg is külön őrizték, részben a Rektori Hivatal (RH) anyagából való kiválogatás eredményeképpen alkot külön állagot4. Az anyag hiányosan 1A levéltár már elkészült hasonló segédletei: A Királyi József Műegyetem egyetemi és rektori tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai I. kötet (1871-1907), A Királyi József Műegyetem egyetemi és rektori tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai II. kötet (1908-1934). 2Az intézmény az 1856. szeptember 30-án felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum volt, amely 1860-tól használta a Királyi József Műegyetem elnevezést, bár egyetemi rangot csak 1871-ben kapott. 3A Polytechnicum és Királyi József Műegyetem vezető testületi ülései közül mintegy 130 darab jegyzőkönyv maradt fenn az 1856-1871 közötti időszakból, ám ennek jórésze (1860-ig, a magyar oktatási nyelv használatának visszaállításáig) német nyelvű (kb. 80 darab). Ezek átírása és lefordítása még nem történt meg, így jelen kötetben csak a magyar nyelvű jegyzőkönyveket dolgoztuk fel (61 darab). 4A kiválogatás az 1970-es években, a levéltár kialakításakor történt meg, jelzete: BME Lt. 2/a. 4
