A királyi József Műegyetem vezetőtestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke I. 1871-1907 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 2. (Budapest, 2007)

Az egyetem vezető testületéinek működése

új szervezeti szabályzat készült ismét csak ideiglenes jelleggel, mivel módosítani kellett az addigi oktatás néhány fontos elemét. A szabályzat készítésére az ET 1880. október 15-én szervező bizottságot állított fel.9 Az új szabályzat végül 1882 májusára készült el, amelyet az uralkodó 1882. június 12-én megerősített, ez volt érvényben a királyi József Műegyetemen 1934-ig.10 Az új szabályzat egyszerűsítette az adminisztrációt is azzal, hogy azt a rektor kezébe adta, maga a rektori tanács (RT) pedig ekkor vált az egyetem másik vezető testületévé az ET mellett (mindkettő élén a rektor állt). Az 1881/82. tanévtől szervezték meg a titkári állást is, ő vezette a vezetőtestületi üléseken készült jegyzőkönyveket, illetve az egész egyetemi adminisztrációt.

A korszakban 1898-ban módosították utoljára a szabályzatot, amely újabb nagy tanrendi változásokat hozott, ez azonban már nem érintette a vezetőtestületek szervezetét.11 A következő módosítás 1916-ban történt, elsősorban szintén tanrendi változásokat rögzített, ugyanakkor a 46. § szerint a műegyetem élén a Rector Magnificus áll (a méltóság ekkor már érvényben volt a szomszédos államok műszaki felsőoktatási intézményeiben).12 13

A.^ Egyetemi Tanács'}

A egyetem fő vezetőtestülete üléseit októberben, decemberben és februárban a hónap 2. péntekjén tartotta, illetve június első felének egy napján. Később (az 1898-as szabályzat szerint) november, január, március és június 2. péntekjén ült össze, illetve tarthattak rendkívüli üléseket is, ha sürgős ügyet kellett megtárgyalniuk vagy ha a tanács legalább 5 tagja írásban kérte azt. A rektorválasztó ülés május 3. vasárnapja volt (az 1881-es beligazgatási szabályzat szerint).

Tagjai a rendes és rendkívüli tanárok (1871-1874 között az összes, 1874- től 6 választott tanár), a magántanárok képviselői, illetve helyettes tanárok (csak tanácskozási joggal) voltak. A magántanárok képviseletét oly módon szabályozták, hogy ha összesen legalább 4-en működtek az egyetemen, minden

9 BME Lt. 3/c. 9. cs. 759. sz. irat. A bizottság tagjai a következők voltak: Szily Kálmán (elnök), Schwarzei (K. Lipthay) Sándor (bizottsági előadó), dr. Sztoczek József, Kriesch János, dr. Gerlóczy Gyula, dr. Wartha Vince, Nagy Dezső, Hauszmann Alajos és dr. König Gyula.

10A szabályzat főbb pontjai leszögezték, hogy a magyar királyi József Műegyetem a technikai tudományok egyeteme, neve József nádor emlékezetét őrzi. Célja: „rendszeres tanítás útján leendő technikai szakférfiak tudományos kiképzése”. Többek között bevezetésre került a kötelező tanrend (az 1874/75. tanévben adtak ki először kész tanrendeket), valamint megszüntették az egyetemes szakosztály addigi előkészítő tagozat jellegét. A szakosztályok, tanszékek, tanrendek és szigorlatok részletes szabályozása is megtörtént.

11 Az uralkodó 1898. szeptember 12-én erősítette meg a szabályzatot.

12 Az uralkodó 1916. július 19-én erősítette meg a szabályzatot.

13 Korábbi elnevezései: műegyetemi választmány, tanártestületi ülés.