A királyi József Műegyetem vezetőtestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke I. 1871-1907 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 2. (Budapest, 2007)
Az egyetem vezető testületéinek működése
Az egyetem vezető testületéinek működése egyetem elődintézményei és az egyetemi rang elnyerése A Műegyetem legkorábbi jogelőd intézménye az 1782-ben létrehozott Institutum Geometricum, amely a pesti tudományegyetem keretein belül működött. 1850-ben alakult meg a Joseph Industrieschule, amelyet Ferenc József 1856-ban felsőfokú tanintézetté emelt. Az új elnevezés Joseph Votytechnicum lett, majd 1860-ban, a magyar nyelv visszaállításával, illetve amikor Sztoczek József lett az intézmény igazgatója, a Királyi József Műegyetem elnevezést kezdték használni. Szervezeti változások, a hallgatóság számának növekedése, valamint az a tény, hogy felsőfokú intézményként nem adhatott ki mérnöki oklevelet, eredményezte a szervezeti szabályzat megreformálását és az intézmény újjászervezését. Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1870. április 7-én terjesztette a képviselőház elé törvényjavaslatát a József Műegyetem újjászervezéséről. Ezt az országgyűlés elfogadta, majd az egyetem „belszervezeti” szabályzatát Ferenc József 1871. július 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával megerősítette. 1871-től az intézmény tehát ténylegesen egyetemként működött választott rektorral az élén. Vehető testületek az egyetem szervezeti és működési szabályzatai tükrében Az 1871-es szervezeti szabályzat értelmében az egyetemet tanács igazgatta (ET), az egyetem élén a korábbi, kinevezett igazgató helyett az ET által választott és a szakminiszter által megerősített rektor állt, az osztályok (karok) ügyeit pedig az osztályi (kari) tanártestületek intézték (élükön a szintén választott dékánok álltak).7 Az ET tagjai az egyetem minden rendes és rendkívüli tanára, valamint a magántanároknak az ügyrend szerint választandó képviselői voltak. A tanártestület kérésére és a szakminiszter előterjesztésére 1874 nyarán az uralkodó változtatásokat rendelt el a szervezeti szabályzaton.8 Ennek értelmében a rektor újra megválasztható volt, a tanácsot a rektor (a tanács elnöke), a prorektor, a három dékán és a tanártestület által választott hat tag alkotta, az üléseket pedig a tanév elején, közepén és végén tartották. A változtatás célja főként az volt, hogy egyszerűbbé váljon az egyetem igazgatása. Néhány év múlva 7 Ez a legelső szervezeti szabályzat nem maradt fenn, lényegét Zelovich Kornél foglalta össze (Zelovich Kornél: A Magyar Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Budapest, 1922. 150-151. o.). Ekkor az egyetemes, a mérnöki és a gépészmérnöki szakosztály kezdte meg működését, majd két évvel később az építészi és vegyészi is, de nem önálló jelleggel, hanem a mérnöki, illetve az egyetemes szakosztályokba szerveződve. 8 1874. július 8-án kelt legfelsőbb elhatározás. 7
