A királyi József Műegyetem vezetőtestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke I. 1871-1907 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 2. (Budapest, 2007)
Az egyetem vezető testületéinek működése
folyton intézkedhetik.”14 Élén a rektor állt, tagjai a prorektor, a dékánok és a gazdasági előadó voltak (az 1880-as szervezeti szabályzat szerint a titkár is, valamint 1-1 rendes tanár 1 évre választva minden szakosztályból). A jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1882. december 20-tól használták a rektori tanács elnevezést. A RT hatáskörébe a következő ügyek tartoztak: a Műegyetem állapota (tudományos, fegyelmi, gazdasági), valamint az egész egyetemet érdeklő ügyek. A RT-ban történt végleges intézkedés azokról az ügyekről is, amelyek nem tartoztak az osztályokhoz és az ET számára sem voltak fenntartva (ha az ügy az osztályok hatáskörébe tartozott, az RT határozata csak akkor volt érvényesíthető, ha egyezett az osztályok javaslatával, véleménykülönbség esetén az ET elé került az ügy). A rektor vagy helyettesének elnöklete alatt tartott üléseken megvitatták az ET elé tartozó ügyeket és véleményt alakítottak ki arról, valamint a RT hajtotta végre az ET és az osztályok határozatait. Minden félév elején megállapította a rektor és a dékánok hivatalos óráit, az ET nevében intézte a tan- és labordíj-mentességet, az ösztöndíjakat véleményezték, pályadíjakat ítéltek oda (ezeket a rektor a legközelebbi ET ülésen jelentette be). A RT havonta egy rendes ülést tartott (valamint rendkívüli ülést, ha sürgős ügy merült fel vagy 1 tag kérte). Ügyrendje a következő volt: az ülés megnyitása, rektori előterjesztések (elintézett ügyek bejelentése, elintézésre váró ügyek beterjesztése határozathozatalra, illetve az ET elé), valamint dékáni előterjesztések. Minden napirendet külön pontként vettek fel a jegyzőkönyvben (ellentétben az ET-vel, ahol a rektori, illetve dékáni előterjesztéseket egy-egy napirendi pontba csoportosították több alponttal). A jegyzőkönyvet kezdetben egy-egy felkért tanácstag, az 1881/82. tanévtől a titkár vezette (akadályoztatása esetén a gazdasági előadó) és szintén fel kellett terjeszteni a VKM-be. Mindkét vezető testületnek volt ülésszabályzata is, amely szerint az ügyeket az üléseken hozott határozatok formájában kellett intézni (kivéve a tudomásul vétel, határozatok vagy rendeletek közlése által elintézhetők, amelyeket a rektor vagy dékánok rövid úton intéztek el a késés veszélye miatt és a legközelebbi ülésen jelentést tettek róla). A tagokat az elnök külön meghívta, a meghívón közölte a fő napirendi pontokat. Ilyen meghívók a kötetben tárgyalt időszakból nem maradtak meg. A tagok kötelesek voltak megjelenni vagy elmaradásukat megindokolni (ennek elfogadásáról a tanács határozott szavazással), aki gyakrabban nem jelent meg, azt az elnök írásban meginthette. Az üléseken hozott határozatok akkor voltak érvényesek, ha a szavazatképes tagok kétharmada jelen volt. A tagokat titoktartásra kötelezték a tárgyalt 14 Zelovich 182. o. 10
