A felvételi rendszer változásai a források tükrében 1871-1949 - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 1. (Budapest, 2001)
Bevezetés
A FELVÉTELI RENDSZER VÁLTOZÁSAI A FORRÁSOK TÜKRÉBEN 1871-1949 magyarországi zsidóság ellen irányult, de kiterjedt más, nem a hazai zsidósághoz tartozó személyekre (pl. a zsidó és nem zsidó külföldiekre) is. A törvény megalkotását motiváló antiszemitizmus összeurópai szélsőséges eszmei áramlatként volt a kontinens valamennyi régiójában, így nem tekinthető pusztán magyar vagy akár közép-európai sajátosságnak. A kiadványunkban közölt források egyikéből kitűnik a numerus clausus bevezetésének igénye már 1900-ban is felmerült a műegyetemen. Ekkor nem a faji alapon történő korlátozás bevezetését szorgalmazták, hanem a vegyészi szakosztályra kértek általános felvételi korlátozást. Kérésük indokaként a tantermi túlzsúfoltságot és a chemiai pavüon (a mai CH épület) megépítésének anyagi gondjait hozták fel. A felsőoktatásban a felvételik esetében alkalmazott nemzetiségi és faji korlátozást az 1928:XK te. szüntette meg Magyarországon. A felvehető hallgatók létszámát azonban továbbra is maximálták. Az egy-egy tanévre vonatkozó felvételi keretszámokat - az intézmények véleményét is figyelembe véve - a VKM határozta meg. Az 1938:XV. te. (az un. „első zsidó törvény") kihirdetését követően újból bevezették a felvételik esetében a faji alapon való korlátozást. Az előbbiekhez hasonlóan, több köztörténeti korszakon átívelő kardinális problémát jelentett a nők egyetemi és főiskolai tanulmányainak engedélyezése, ami szervesen illeszkedett a nők művelődési egyenjogúságának elismertetéséért a XVIII. század végétől folyó küzdelmekbe. A nők továbbtanulási lehetőségének első hazai jogi garanciáját az 1895. november 18-áról datálódó cs. és kir. legfelsőbb elhatározás adta, amely engedélyezte női hallgatók felvételét a tudományegyetemek bölcsészeti és orvosi fakultásaira, valamint gyógyszerészeti tanfolyamaira. A nők műegyetemi felvételét lehetővé tevő miniszteri rendelet közzé tételére pedig csak az 1927- es esztendőben került sor. Ezt megelőzően ugyan a műegyetem kollektív döntéshozó testületéinek (egyetemi tanács, rektori tanács) ülésem több alkalommal felmerült a kérdés esetleges rendezése, de ezt az egyetem vezetői nem érezték aktuálisnak és a VKM illetékesei sem erőltették. Ezek a dokumentumok jól jelzik a hazai műszaki felsőoktatás nemzetközi ismertségét és elismertségét. A külföldi illetőségű személyek felvételének ügyében az osztály, illetve kari tanácsok javaslatát mérlegelve az egyetemi tanács határozott. A korabeli államigazgatási gyakorlat hazánkban mindig különbséget tett a nem magyar állampolgárságú személyek esetében az országhatárokon kívül élő magyar nemzetiségű és a nem magyar nemzetiségű idegen országbeliek között. Ezt a gyakorlatot a hazai felsőoktatási tanintézetekben történő továbbtanulási lehetőség biztosítását kérők esetében is követték. Számos aktuálpolitikai eseménynek is volt a hazai felvéted rendszert is érintő hatása. Példaként említhetjük Bosznia-Hercegovina okkupációját (1908), a trianoni békediktátumot (1920) vagy a bécsi döntéseket (1938,1940). A XX. század tízes éveinek végén és negyvenes éveinek második felében egyaránt napirenden szerepelt az érettségi nélküliek felvételének szabályozása. A fentieken kívül még számos apróbb a felvételi rendszerhez kötődő egyedi probléma megoldása igényelte az egyetemi kollektív döntéshozó testületek állásfoglalását. Erre példaként csupán az országos tanulmányi versenyek győzteseinek egyetemi felvételét említeném az 1946/47. tanévből. Az előbbiekből világosan kitűnik, hogy a felsőoktatási felvételi rendszer, mint az oktatási rendszer egyik alkotóeleme igen összetett és sokszínű volt. Változásaiban az oktatási- és művelődéspolitikai célkitűzések mellett bel- és külpolitikai elgondolások is szerephez jutottak. Reméljük, hogy a forráskiadványunkban közlésre került dokumentumok jól példázzák a hazai felvételi rendszernek ezt az előbb említett összetett és sokszínű voltát. III. A közölt forrásokról és a kiadvány szerkezetéről Forráskiadványunk összeállításakor a BME Levéltára négy fondjának állagaiból válogattunk. Ezek a levéltári őrzési egységek a JME Rektori Hivatalának (BME Lt. 3. fond 3/a, 3/b, 3/c állag), a JNMGE Rektori Hivatalának (BME Lt. 4. fond 4/a, 4/b, 4/c állag), a Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának (BME Lt. 10. fond 10/e állag) és a Vegyészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának (BME Lt. 12. fond 12/c állag) iratanyagát foglalják magukba. Kiadványunk mellékletében a műegyetemi felvételi szabályzatokból, a felvételi rendszerszabályozó törvényekből, rendeletekből és a műegyetemi felvételi formanyomtatványokból adunk közre néhány dokumentumot, illetve dokumentum részletet. A dokumentumokat keletkezésük dátumának időrendjét követve helyzetük el a forráskiadványunkban. A tartalmilag összetartozó forrásokat közös sorszámon betűjellel elválasztva illesztettük be a kötetbe. Ezen források esetében éppen összetartozásuk miatt a keletkezési időrendben történő közlési gyakorlat alkalmazásától eltértünk. Az egyes iratok keletkezési dátumát és a tartalmukra utaló címet a sorszámok alatt tüntettük fel. Az iratok szövegében található korabeli javításokat, betoldásokat kurzív betűvel tüntettük fel. Amennyiben a dokumentumot nem teljes terjedelmében közöljük a kihagyás tényét (...) jelzi, az esetleges szerkesztői 6
