Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1934-1938
1938. június 14. (222-248)
306 (i kukoricaszárból való cellulóz előállítása terén is. Hátránya, hogy igen szűk területre szorítkozik működési köre és a textilkémiai tanszék programmjá- nak csak egy kis töredékével foglalkozott behatóan. Méltán megérdemli, hogy a jelölésnél mint második szerepeljen. Komolyan nem kívánhatjuk azonban kineveztetését, már csak koránál fogva sem (jelenleg 63 éves), mert az új tanszékre csak arra alkalmas fiatal, tetterős egyén kerülhet. Dr. Csűrös Zoltán tudományos és műszaki tevékenységénél a két másik pályázóval szemben egészen más a helyzet. Már mint műegyetemi hallgató minden lehetséges jutalomdíjat elnyert, és kitüntetéses vegyészmérnöki és műszaki doktori oklevelet szerzett. 1924. júliusa óta, amikor a szerves kémiai intézetbe került, résztvett az ottan folyó tudományos és műszaki kutatásokban, mégpedig egészen kiváló szakértelemmel, minek következtében uralja a szerves kémiának minden ágát tudományos és műszaki vonatkozásban. Ő tehát a pályázók közül az egyetlen, akinek megvan az a nélkülözhetetlen tudományos és műszaki megalapozása, amelyre azután bármilyen irányban tovább lehet építeni. Dolgozatai közül kiemelendők azok, melyek a textilkémia szempontjából jelentőséggel bírnak. Ezek a szénhidrát-csoportból az 1, 3, 5, 6, 7, 8, és 9. számú tudományos publikációk. Résztvett abban az évekig tartó kutató munkálatokban, melyek a cellulóz szerkezetére világot vetettek, s amely a cellobióznak, a cellulóz legfontosabb építő kövének szerkezeti felderítését eredményezték. Ugyancsak textilkémiai szempontból jelentősek azok a munkálatok, melyeket doktori disszertánsok vezetése alkalmával a selyemmel végzett s melyek közül kiemelendők: A selyem, a selyemhernyóbáb és az eperfalevél fehérjéinek összehasonlító vizsgálata, továbbá Az alkoholos sósav hatása selyemre. Mint műszaki textilkémiai tevékenységét kiemeljük azokat a kutató munkálatokat, melyekkel résztvett a selyemszálnak a selyemgubókról hideg úton való legombolyítását szolgáló eljárás kidolgozásában s amelyek teljes sikerre vezettek. A festékkémiában való jártasságát bizonyítják a tyrosin segítségével előállítható azofestékekről végzett kutatómunkája, továbbá a guajacolból és vanillinból szintézissel előállítható trifenilmetán típusú festék, amely kereken 50 éve aktuális problémája volt a festékkutatóknak, de megoldásra csak a szerves kémiai intézetben az ő közreműködésével jutott. Ezt a festéket a Chinoin vegyészeti gyár rubrophen néven hozza forgalomba és kiváló hatásúnak bizonyult a tuberkulózis gyógyászatában. Kiemelendők azok a kutatások is, amelyeknek eredménye egy neosalvarsan típusú arzenobenzol-készítmény, mely a vitarsan nevet kapta és amely egybehangzó klinikai vélemények szerint ma a legjobban ható szer a szifiliszgyógyászatban. A textilkémia programmjának jelentős részét kitevő lakkok és műanyagok című tárgykört mint műegyetemi magántanár évek óta teljes megelégedésre adja elő. Csűrösnek megvan tehát Keresztessel szemben tudományos megalapozottsága, V\ajdafy\al szemben pedig az a nagy előnye, hogy sokkal szélesebb területen dolgozott tudományosan, minek következtében csak tőle várható, hogy a textilkémiai tevékenységet tudományos megalapozással végezhesse. Ha még tekintetbe vesszük, hogy dr. Csűrös Zoltán csak 37 éves, tehát a legtetterősebb korban van, továbbá, hogy kitűnő előadó és laboratóriumvezető s mint ember, tanárai és tanítványai részéről a legnagyobb rokon- szenvet élvezi, legjobb belátásunk szerint a következő javaslatot kell tennünk:
