Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1934-1938

1938. június 14. (222-248)

302 9 7. Gyakorlati szerves kémia (90 oldal). 8. Konfekcionált textiláruk tisztítása (48 oldal). Kéziratban: 9. A textilipar kémiája (50 oldal), ezzel a felirattal: Dr. Groh Gyula egyetemi ny. r. tanár megbízásából a Természettudományi Társulat számára. 10. Mellékelt továbbá szakvéleményeket, melyeket a m. kir. Techno­lógiai és Anyagvizsgáló Intézet megbízásából 1935—1938-ig készíteti. Dr. Vajdafy Aladár. Született Budapesten 1875-ben, róni. kát.; 1902-ben műegyetemünkön vegyészmérnöki oklevelet szerzett és a m. kir. Államvasutak vegyészeti laboratóriumában mint segédmérnök nyert alkalmazást; 1903-ban vegyésszé lépett elő. 1905-ben a sárvári Chardonnet selyemgyár r.-t üzemvezető vegyészévé és még ugyanazon évben cégjegyző műszaki igazgatójává lett. 1909-ben a németországi Plauener Kunstseiden Fabrik A. G. Plauen I. W. (Szászország) igazgatójává nevezték ki s mint ilyen, több vállalat és ható‘ ság meghívott szakértőjeként működött. 1914-ben mint hadnagy bevonult és ugyanazon évben főhadnaggyá lépett elő. 1915-ben hadügyminiszteri rendelettel a cs. és kir. magyaróvári lőporgyárba vezényelték, ahol a lövő­gyapotgyártás üzemeit vezette, 1918-ban százados lett. Közben 1917-ben megszerezte műegyetemünkön a vegyészmérnöki doktori oklevelet. 1918-ban a földmívelésügyi minisztérium által ideiglenesen átvett magyaróvári lőpor­gyár igazgatója, melyet 1920-ban újból üzembe helyezett, majd 1923-ban nyugdíjba vonult. 1919-ben műegyetemi magántanári képesítést nyert a Robbanóanyagok gyártása szakkörből. 1921/22-ben egy évig műegyetemün­kön a kémiai technológia előadásával bízták meg. 1923-ben elnyerte a m. kir. kormányfőtanácsosi és 1925-ben a műegyetemi ny. rendkívüli tanári címet. Irodalmi munkássága. 1. A műselyemről és a sárvári selyemgyári robbanásról. Kazán és Gépujság, 1905, 21. szám. 2. A biszulfát feldolgozása. Magyaróvár, 1917. 3. A textilanyaghiány megszüntetéséről és a műselyemről. Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1918, 32—33. szám. 4. Die Nitro-Kunstseide. A Technologie der Textilfasern Bd. VII. Herausgegeben von Prof. Dr. R. O. Herzog, Direktor des Kaiser Wilhelm- Instituts für Faserstoffchemie című gyűjteményes mű nitro-műselvem része. 5. A műselymek és azok gyártási eljárásai. Textilszaklap, 12., 18. és 20. szám. 6. A gyutacsok robbanóereje. Természettudományi Közlöny 60. kötet, 3. szám, 125. oldal. 7. A fegyvertöltények elromlása. Természettudományi Közlöny 63. kötet, 15—16. szám, 495. oldal. 8. A kukoricakóró, mint a cellulózaipar nyersanyaga. Magyar Anyag- vizsgálók Közlönye, 1929, 2. szám. 9. Hazai termékű cellulóza, mint gyapot és facellulóza pótanyag. Magyar Textiltechnológusok Lapja, 1937, 6. szám. 10. A műselyemgyártás. Őri Róbert szerkesztésében megjelent Textil Zsebkönyv 6. fejezete. 1938.

Next

/
Oldalképek
Tartalom