A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 2002-2003
In memoriam
In memóriám Árvay Kálmán 1935-2002 1935. november 11-én született Budapesten. Oki. mérnök a műszaki tudományok kandidátusa. Nyugdíjba vonult 2000. július 1-én, és meghalt 2002 február 25-én. Végtelenül lesújtó hír fogadott bennünket 2002. február 26-án reggel a Tartószerkezetek Mechanikája Tanszéken. Reggel a lakásán halva találták Árvay Kálmán kollégánkat. Előző nap még bent volt a tanszéken, annak ellenére, hogy már nyugdíjba ment, minden nap bejött néhány percre, órára, vidám csevegésre, beszélgetésre. Hihetetlen volt, hogy ő, a sportos Kálmán, elment. Harminchat éves egyetemi oktatói pályafutása alatt a mérnökhallgatók ezrei Tőle tanulták a "Tartók statikáját" és a "Tartószerkezetek számítását", amelyeket bemagolni nem lehet, és amelyek elsajátítása közben alakul ki szinte észrevétlenül a mérnök. Tőle tanulták a tartószerkezetekkel való bánásmódhoz elengedhetetelen logikát, a becslési és mérlegelési képességet, amit egyszerűen mérnöki szemléletnek nevezünk. Igazi oktatói habitus volt, olyan kisugárzással, mely át nem adható. Csak találgatni lehet hány és hányezer praktizáló mérnök őrzi a Tőle kapott szakmai tudás mellett az igazi emberi értékeket is. Az építőkari hallgatók közkedvelt szigorú, de nagyon humánus dékánhelyettese is volt. Mindig örült, ha enyhíteni tudott a hallgatók gondjain. A hallgatók nagyon szerették, ezt mi, a kollégái is érzékeltük. Tagja volt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Vezetőtervezői Minősítő Bizottságának, majd a Mérnöki Kamara 25
