A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 2002-2003
Dr. Detrekői Ákos tanévnyitó beszéde
társadalom korszakában is. A jelenlegi korszakban talán arra lehetünk a legbüszkébbek, hogy a korszerű termelési módszerek meghonosítása mellett jelentős mértékben hozzájárulunk ahhoz is, hogy nagy nemzetközi vállalatok hazánkba telepítik kutató bázisuk fontos részeit. A Műegyetem meghatározó szereplője a magyar tudományos életnek. Ezt mutatja három Nobel-díjasunk - Gábor Dénes, Oláh György és Wigner Jenő - mellett nagy számú itthon vagy külföldön világhírűvé vált tudósunk. Mindannyiuk felsorolása helyett azt az évek óta kialakult hagyományt követjük, hogy az évnyitón idén is megemlékezünk 150, illetve 100 évvel ezelőtti tanévben született kiválóságainkról. 1852- ben született Csonka János, aki 1893-ban Bánki Donáttal együtt felfedezte a porlasztót, idegen szóval a karburátort, 1853-ben látta meg a napvilágot Rejtő Sándor, a mechanikai technológia professzora, a Műegyetem korábbi rektora, ugyancsak 1853-ban született Zipernowsky Károly, az Elektrotechnika tanszék alapítója, aki Blátthy Ottó Titusszal és Déri Miksával együtt a transzformátor felfedezője. 100 évvel ezelőtt született: Kozma László professzor, az első magyar számítógép megalkotója, Wigner Jenő, a Vegyész- mérnöki és Egyetemes osztály hallgatója, aki 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. A tudomány mellett nem elhanyagolható a Műegyetem kulturális szerepe. Építészeink - Hauszmann Alajos, Petz Samu, Kós Károly, Kotsis Iván és a többiek - meghatározó szerepet játszottak Budapest és az ország számos más települése képének kialakulásában. Több mint 100 éves a szimfonikus zenekarunk. A Szkéné színház a korszerű magyar színjátszás egyik bölcsője. Az 1970-es években a Műegyetem adott otthont számos avantgárd képzőművészeti kiállításnak is. Utoljára, de nem utolsó sorban említem a sportot, amelyben elért eredményeinket mindennél jobban mutatja az Aula falán elhelyezett táblán felsorolt 17 olimpiai bajnok neve. A felsorolás az első magyar olimpiai bajnokkal - az építészként is kiváló - Hajós Alfréddal kezdődik. Az elmúlt 220 évről szólva ki kell emelnünk eleink tehetségét, s köszönetét kell mondanunk eredményeikért, s azért az egyetemi szellemiségért, amelyet tőlük örökölhettünk. Az évfordulós megemlékezés mellett az évnyitó jó alkalom a megelőző tanév rövid áttekintésére és a következő tanév legfontosabb feladatainak összefoglalására. A 2001/2002-es tanév mozgalmas és lényegében eredményes tanév volt a Műegyetem életében. Több mint 50 év szünet után ismét megindult a közgazdász képzés az Egyetemen. Egyetemi tanácsi határozattal erősítettük meg eltökéltségünket a Bolognai Folyamatban történő részvételben, s megkezdtük az ezzel kapcsolatos operatív munkát. Doktori iskoláink újra alapítása sikeresen befejeződött. A tanévben elfogadtuk - ismereteim szerint elsőként a hazai egyetemek között - Etikai Kódexünket és Képzési Kódexünket. Kidolgoztuk Intézményfejlesztési Tervünk II. kötetét. A BME- OMIKK létrejöttével, s az ahhoz kapcsolódó bővítéssel nemzetközi szinten is jól felszereltnek és ellátottnak számító könyvtár várja nemcsak az Egyetem 2
