A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 2002-2003
Dr. Detrekői Ákos tanévnyitó beszéde
Dr. Detrekői Ákos beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén Tisztelt Miniszter Űr! Tisztelt Államtitkár Űr! Rektor Urak! Tisztelt Egyetemi Polgárok! Kedves Elsőéves Hallgatók! Az évnyitó mindig jelentős ünnep a különböző iskolák életében. Az évnyitó szimbolizálja az évenkénti megújulást. Egyetemeken az évnyitó az új egyetemi polgárok befogadásának ünnepe is. Különös jelentőségűek azok az évnyitók, amelyek az adott intézmény valamely kerekszámú évfordulójához kapcsolódnak. A mai napon a Műegyetemen ilyen évnyitóra kerül sor. 1782- ben - tehát 220 évvel ezelőtt - alapította II. József, a Budai Tudományegyetem bölcsészeti karának keretében a Műegyetem ősét, az Institutum Geometria) Hidrotechnicumot. Az egyetemi rangot 1871-ben nyerte el intézményünk. Ekkor jött létre a Királyi József Műegyetem. Az egyetemek egyik legfontosabb privilégiumát, a doktori cím adományozásának jogát - a bécsi, a gráci, a prágai műszaki főiskolákkal egy időben - 1901-ben adományozták egyetemünknek. Az elmúlt század - az ország egész történelméhez - hasonlóan a Műegyetem történetében is meglehetősen mozgalmasnak bizonyult. Az évszázad átalakulásainak kicsit is részletesebb áttekintése meghaladná egy szokásos évnyitói beszéd terjedelmét. Jelenlegi 8 karos struktúránk - nem kis mértékben Magyar Bálint miniszter úrnak köszönhetően - 1998-ban alakult ki. Mostani nevünket, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet 2000-ben kaptuk. Az elmúlt 220 évben a Műegyetem szervesen beépült Magyarország történetébe. A nagy történelmi események idején az egyetem polgárai fontos és előremutató szerepet játszottak. így volt ez az 1948/49-es szabadságharc idején, s így volt az 1956-os forradalomban is. Ez utóbbi forradalom egyik bölcsője éppen az az aula volt, ahol jelenleg tartózkodunk. Az egyetemünkön végzett szakemberek, egyetemünk professzorai meghatározó szerepet játszottak az ország gazdasági fejlődésében. A gazdaságban játszott szerepünk jellegét mindig az ország momentán fejlettségi szintje határozta meg. Igaz volt ez a mezőgazdasági termelés túlsúlya idején, a magyar ipar kialakulásának korszakában, s igaz ma, az információs 1
