A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 2001-2002

Dr. Detrekői Ákos tanévnyitó beszéde

létünk mellett a budai vár kibővítését és a Néprajzi Múzeumot, Könyv­tárunk tervezőjének, Pecz Samunak, talán legismertebb munkája a Központi Vásárcsarnok. Hallgatónk és tanárunk volt Steindl Imre, az Országház ter­vezője. A budapesti hidak létrejöttében fontos szerepet játszott Kherndl Antal. Az ország történelmi folyamatainak gyakran meghatározó jelentőségű sze­replője volt a Műegyetem. így történt ez 1848/49-ben, s így volt ez 1956- ban. A forradalom kiinduló pontja volt az az Aula, ahol most állunk. Az Egyetem professzorai közül számosán töltöttek be jelentős szerepet az or­szág irányításában. Idén emlékeztünk meg a tragikus sorsú gróf Teleki Pál halálának 60. évfordulójáról, aki második miniszterelnöksége előtt az Egye­tem tanára, a Közgazdaság-tudományi Kar dékánja, majd az Egyetem rek­tora volt. Az elmúlt években lassan hagyománnyá vált, hogy az évnyitón emléke­zünk azon tanárainkra, akik 100, 150, vagy 200 éve születtek. Idén ünne­pelhetjük: Ilosvay Lajosnak, az első magyar nyelvű "Szerves kémia" könyv szerzőjének 150., Csűrös Zoltán professzornak, Hazay István professzornak, korábbi rektoroknak, 100. születésnapját. Kedves I. éves hallgatók! A vázlatos történeti áttekintés is mutatja, hogy Önök egy gazdag hagyományokkal rendelkező, nagyhírű Egyetem hallgatói lettek. Az Egyetem hírneve lehetőséget nyújt későbbi munkájuk során, hi­szen diplomájuknak a Föld minden országában rangja lesz. Ugyanakkor a hagyomány kötelez is arra, hogy úgy dolgozzanak, hogy az elődök által kivívott megbecsülésnek megfeleljenek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Bevezetőmben említettem, hogy az évnyitó számvetés az előző tanév munkájáról, s a jövő feladatainak áttekintése is. A 2000/2001-es tanévvel - amelyben először viseltük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet - egy mozgalmas, de alapjában véve sikeres tanévet zártunk. Az Egyetem jövője szempontjából meghatározó jelentőségű esemény volt, hogy az Oktatási Minisztérium elfogadta Intézményfejlesztési tervünket, s - hosszú évek várakozása után - kiadta az Egyetem új alapító okiratát. Az elfo­gadott Intézményfejlesztési terv következtében teljes egészében az Egyetem­hez került az új Egyetemvárosban felépült Informatikai épület, lehetőséget biztosítva ezzel az informatikai képzés és kutatás további fejlesztésére. Szintén az Intézményfejlesztési terv szellemében megindult a könyvtár- fejlesztés. Ennek keretében 1848-ban alakúit Központi Könyvtárunk és az 1929-ben létrejött Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár egye­sítésével létrejött a BME OMIKK. Bízom abban, hogy a létrejött új szervezet nemcsak az Egyetem, de az ország minden műszaki és természettudományos szakemberének hasznos segítője lehet. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom