A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 1999-2000
In memoriam
Dr. Szentkirályi Zoltán 1927-1999 Dr. Szentkirályi Zoltán Ybl- és Széc- henyi-díjas építészmérnök, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének, valamint a MÉSZ Mesteriskolájának professzora Debrecenben született 1927. november 1-jén. A debreceni, majd 1941-től a kolozsvári református kollégiumban tanult, s fél évig tartó besszarábiai hadifogság után 1945-ben érettségizett. Előbb a Debreceni Egyetemen filozófia-pedagógia- esztétika szakon folytatta tanulmányait - 1946 őszén Karácsony Sándor tanszékén lett demonstrátor - majd 1947-ben felvételizett a Műegyetemre. 1951-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Negyedéves hallgatóként demonstrátor volt az Építészettörténet Tanszéken Kardos György professzor mellett. Végzés után egész életpályáján e tanszék lett munkahelye megszakítás nélkül; 1961-től adjunktus volt, 1964-ben egyetemi doktori oklevelet szerzett, 1977-től docens, 1990-től egyetemi tanár. Építészettörténészi és oktatói munkássága nyugállományba vonulása, 1998 után is folytatódott, hirtelen halálával sajnos csak torzó maradt építészetelméleti értekezése, amelynek befejezésére és kézbevételére a szakma nagy érdeklődéssel várt. Oktatói és kutatói szakterülete: az újkori (reneszánsz és barokk) egyetemes és magyar építészettörténet, a képzőművészetek története és az építészetelmélet. "Az építészet világtörténete I-II." című összefoglaló munkája, amely az első magyar nyelven írt ilyen összefoglaló, "Az építészet története - Újkor - Barokk" és a Détshy Mihállyal közösen írt "Az építészet rövid története" c. tankönyvei, továbbá építészetelméleti és építészettörténeti tanulmányai, cikkei, valamint a hallgatóság és a szakma részéről egyaránt rendkívül nagyra értékelt előadásai építészek generációinak adtak kiindulást és biztos segítséget az építészet világának megértéséhez. Alkotó tudományos és oktatói munkásságáért 1986-ban Ybl-díjjal, 1998-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. Szentkirályi tanár úr legfontosabb hivatása - saját vallomása szerint - az oktatás volt. Idősebb és ifjabb tanítványai őrzik hálával lélegzetelállítóan mély, átfogó és magabiztos tudáson alapuló előadásainak élményét. Könyvei: 51