A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 1999-2000

In memoriam

Dr. Petrik Olivér 1929-1999 1999. július 18-án töltötte volna be 70. életévét a bel-és külföldön egyaránt elismert kutató és pedagógus, tanszé­künk egykori vezetője. Valamennyien, akik ismertük, tisztelettel adózunk em­lékének. Munkássága szorosan kapcsoló­dik a modern magyar finommechanikai- és műszeripar kibontakozásához, vala­mint a szakma korszerű egyetemi ok­tatásának megszervezéséhez. Diplomát 1951-ben szerzett a Budapest Műszaki Egyetemen mint gépgyártástechnológus. Ezt követően a BME Hadmérnöki Karán- amely a Finommechanikai-Optikai Tan­szék elődje volt - dolgozott tanársegéd­ként. 1958-tól 1961-ig a KFKI műs­zertechnikai főkonstruktőre volt. 1961- ben, a kandidátusi fokozat megszerzése után egyetemi docensi, majd 1967-től a Finommechanikai-Optikai Tanszéken egyetemi tanári kinevezést kapott. 1971-től egy éven át az USA-ban dolgozott vendégoktatóként. Ez az időszak adott lendületet számára a legkorszerűbb eszközök felhasználására a mű­szeriparban, és ezek mielőbbi bevezetésére az oktatásban. Hazatérte után fáradhatatlanul küzdött a gépészmérnök-képzés modernizálásáért. Új tantár­gyakat dolgozott ki, amelyeket nem csak a műszertechnika ágazatos, ha­nem több más szak hallgatói is éveken át tanulták. (Rendszertan és irányítá­selmélet, Megbízhatóságvizsgálat, Kísérletek módszertana, Számítógép pe­rifériák stb.), és átalakította a tanszéki struktúrát is. Berendezte és üzemel­tette a Gépészmérnöki Kar számítóközpontját, a jelenlegi kari Informatikai Labor elődjét, és vezette a tanszéket 1993-ig. 1961-től 1963-ig oktatási rektor­helyettesként dolgozott az összegyetemi célok megvalósításáért. A MTESZ Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesületének egyik megalapítója, majd hosszú éveken át titkára, haláláig elnöke volt. Élete végéig tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Gépész-Kohász Szakbizottsáq-gának, hosszú időn keresztül a Tudományos Minősítő Bizottságnak is. Egyetemi tanköny­veit jelenleg is használjuk az oktatásban, több monográfiát és számos idegen nyelvű publikációt írt. Személyét és munkásságát nem csak a hazai, hanem a nemzetközi szakmai élet is elismeri. Számos európai egyetem szakmabeli kutatóival tartott fenn kapcsolatot. Ennek köszönhetően két ízben bízták 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom