A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1996-1997
In memoriam
DR. SZILÁGYI GYÖRGY 1936-1996 1996 nyár végén érkezett a lesújtó hír, hogy kedves szeretett kollégánk tragikus hirtelenséggel itt hagyott bennünket. Dr. Szilágyi György egyetemi docens Budapesten született 1936. 08. 18.-án Szilágyi Gyula egyetemi tanár gyermekeként. A mindenre odafigyelő, érzékeny kitűnő tanuló 1954-ben lett a Műegyetem hallgatója az Építőmérnöki karon, mely stúdiumot 1959-ben fejezte be kitüntetéssel. Már I-II. éves korában részt vett a mechanikai és matematikai tudományos diákkonfereciák munkájában, később mint a tanszék oktatója- kari és egyetemi szinten a TDK vezetője volt. 1959-1963-ig a KPM Útépítési Műszaki Ellenőrző Csoportjának dolgozója volt, ahol számos hídterv felülvizsgálatát és műszaki ellenőrzését végezte. 1963-ban került a Budapesti Műszaki Egyetem Mechanika Tanszékére. 1963-68 -ig mint tanársegéd, majd ezután adjunktusi minőségben. 1967-ben szerzett doktorátust, 1979-ben pedig elnyerte a kandidátusi fokozatot. Oktatott és kutatott, számos publikációja jelent meg. Sok értékes jegyzettel és példatárral gazdagította a mechanika oktatást és emelte annak színvonalát. Szerkesztőbizottsági titkára volt a Műszaki Egyetem által kiadott nívós folyóiratnak a Periodika Politechnikának is. Az volt a nagyszerű benne, hogy bár mint műegyetemi oktató a reál tudományokat űzte, mégis a humán tudása legalább olyan gazdag volt. Szinte legendássá lett ez a műveltsége a francia, német, angol, eszperantó, orosz, majd utóbbi időben az ógörög és héber nyelvek területén. Komolyzenei képzettsége messze meghaladta az amatőr szintet. Mindehhez fantasztikus szerénység, szelíd bölcsesség és finom humorérzék párosult, ami igazán csak a nagy értékű emberek sajátja. Imádta a természetet, kora tavasztól késő őszig túrázott szabadidejében „szárazon és vízen”. Ember volt a szó legigazibb és legnemesebb értelmében. Bár a történelem az évtizedek alatt őt is sokszor próbára tette, soha nem ingott meg elveiben és hitében. Halálában a Sors kegyes volt hozzá, nem sújtotta hosszú betegséggel sok szenvedéssel, kedvelt vizisportja közben hirtelen szólította el a földről. Őszintén szerettük őt, s elvesztése mindnyájunknak nagy veszteséget jelent. 60
