A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1995-1996
Az 1995-96. tanév munkájának értékelése
tésének lehetőségeivel is. Felkérte a karokat, hogy a társadalmi igényeket is figyelembe véve vizsgálják meg e képzési forma kari lehetőségeit. Egyetemünkön az 1995-96-os tanévben 552 hallgató vett részt a doktoranduszok szervezett nappali képzésében. Az akkreditált programban résztvevők mintegy fele az Országos Akkreditációs Bizottság által biztosított állami ösztöndíjban részesül. - Több kar értékelése szerint szükség lenne a posztdoktori ösztöndíj lehetőségek bővítésére. A doktoranduszok következő tanévi felvételi vizsgái a kari habilitációs bizottságok által kidolgozott szabályok szerint folytak. Nehézséget jelentett a felvehető elsőévesek létszámának tervezésénél, hogy a felhasználható ösztöndíjkeret nagyságrendjéről az Egyetem nem értesült megfelelő időben. A szervezett nappali doktorandus képzésen túl minden karon levelező képzés is folyik. A külföldi részképzésben résztvevő hallgatók száma nem mutat nagy eltérést a korábbi évekhez viszonyítva. Az alkalmas jelentkezők száma általában meghaladja a jelentkezési lehetőségek számát.-A külföldi egyetemek BME-től eltérő időbeosztása viszont gondot okoz a félévek lezárásában. A külföldön teljesített tárgyak elfogadása, akkreditálása karonként eltérő problémát jelent. Mégis az itthoni kötelezettségek átütemezése, különbözeti vizsgák megszervezése a hagyományos (nem kreditrendszerű) oktatásban a tanszékek kopromisszum- készségének köszönhetően minden karom megtörtént. Csak a teljesség kedvéért kell néhány szót szólnunk a szakmérnökképzésról. A karokon önálló vagy más karokkal közös szervezésben mintegy 30 szakmérnöki programban vettek részt a jelentkezők. A fejlesztés a szaktárcákkal egyeztetett, állásbetöltéshez megkövetelt végzettséget adó tanfolyamok irányába történik. Az önköltséges képzés iránt néhány kivételtől eltekintve az érdeklődés csökkent. A hagyományos szakmémökképzést egyre inkább a már említett új képzési formák (kar-és egyetemközi, másoddiplomás képzés, távoktatás) váltják fel. A hallgatók állami támogatását illetően az 1995-96-os tanév két legfontosabb jellemzője a hallgatók szociális helyzetének további- az eddiginél is erősebb ütemű -romlása és a szabályozás gyökeres átalakulása volt. Az 1996-os költségvetési év már a negyedik olyan év, amelyben az egy főre eső hallgatói normatív támogatás összege változatlanul 65.000 Ft/év/fő. A négy év inflációját figyelembe véve a támogatás reálértéke olymértékben lecsökkent, hogy az esélyegyenlőség mérsékléséről, mint a forráshiány miatt teljesíthetetlen célkitűzésről, le kellett mondani. A rendelkezésre álló eszközökből a szociális és az ösztönző funkció is csak egyre szerényebb mértékben finanszírozható. Ha figyelembe vesszük a családok teherviselő képességének romlását, ma reálisan kell számolnunk az egyetemi tanulmányokat anyagi okokból abbahagyó hallgatók megjelenésével. A szociális szempontból legnehezebb helyzetbe jutott hallgatók közül egyre inkább csak a jó tanulmányi eredményt elért, és így magasabb tanulmányi ösztöndíjjal rendelkező rászorultak számára jelent - alacsony összege miatt- megoldást a szociális támogatás. 19
