A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994

Nyugállományba vonultak

Kutatómunkája a szakma elég széles területén mozgott. Munkássá­gának első évtizedében a gépi fejés területén végzett figyelmet érdemlő munkát. Egész szakmai munkásságát végigkísérte a növényvédelmi gépek­kel kapcsolatos kutatómunka. Ezen a területén vált elsősorban ismert és el­ismert szakemberré. A szóban forgó kutatásairól nagyszámú jelentés és több szakközlemény is készült. Tervezői tevékenysége is figyelemre méltó. Konstrukciós tevékeny­séget általában olyan területen végzett ahol még nem volt hazai gyártmány. Néhány konstrukciója (pl. gyümölcslé-homogenizátor, szórófejvizsgáló automata) hazai vonatkozásban egyedinek és úttörőnek volt mondható. DR. HÁRSKÚTI ISTVÁN a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi docense 1993. december 31-én ötvenhat éves korában nyugállo­mányba vonult. 1962-ben lépett a Villamosmérnöki Kar oktatói állományába. Kiterjedt érdeklődési körének köszönhetően az oktató és kutató munka mellett fiatal oktatóként részt vállalt a kollégiumi nevelőmunkában és ipari gyakorlatot is szerzett. 1982-től rektorhelyettesi tanácsadó, majd a GMF osztályvezetője. Ebben a minőségben az Egyetem munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvé­delmi tevékenységét irányította. 1984-ben a műszaki főigazgató-helyettesi munkakör ellátására kapott megbízást. Munkakörét elsősorban szolgálatnak tekintette. Ezt hangsúlyoz­ta, és ezt várta el munkatársaitól is. Munkatársaival, a szűkebb és tágabb munkahelyi környezetében dolgozókkal harmonikus, jó munkakapcsolatot alakított ki. Nagy ambícióval dolgozott az Egyetem előtt álló műszaki fej­lesztési, korszerűsítési célkitűzések megvalósításán. Betegsége megakadályozta abban, hogy az általa előkészített munká­kat a tőle megszokott lendülettel elvégezze. DR. HORN ANTAL egyetemi docens, oki. építészmérnök, kandidá­tus az Ábrázoló Mértani Tanszékről 1993-ban ment nyugdíjba. Ha nem kényszeríttette volna romló egészségi állapota e döntésre, az oktatásért, a művelt tudomány területe iránti elkötelezettség és hozzáértés biztosan hosz- szú évekre itt tartotta volna. 1951-ben lett az egyetem oktatója, mérnök generációk sorát tanította az építész- és építőmérnöki kar szinte minden tagozatán. Az utóbbi évti­zedben az építész I. évfolyamon volt a tárgy előadója. Hallgatói tisztelték, becsülték és értékelték szemléletes előadásait. Tagja volt hazai és nemzetközi fotogrammetria társaságnak. 1991-ben szerzett kandidátusi fokozatot. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom