A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994

In memoriam

1968-tól a közlekedéstudományok kandidátusa, 1984-től a közleke­dés tudomány doktora. Megdöbbenve értesültünk váratlan haláláról. Mindig emlékezni fo­gunk példaképpé vált korrektségére, szakmai elhivatottságára és ügyszere­tetére. DR. PALOTÁS LÁSZLÓ 1905-1993 Akadémikus, Kossuth-díjas ny. egyetemi tanár 1993. szeptember 13-án (néhány hónappal azelőtt eltemetett fe­leségét híven követve) végleg itt hagyta azt a sok nemzedéknyi mérnöktársa­dalmat, amelyet előadásaival, könyvei­vel évtizedeken át nevelt; itt hagyta a szeretett budapesti hidakat, amelyeknek újjáépítésével minisztériumi felügyelő­ként és alkotó mérnökként oly eredmé­nyesen foglalkozott - és itt hagyta az akadémiai és egyetemi kollégáit, akik benne a minden újra nyitott, készséges, gyors eszű tudóst és szakembert, a szí­nes, szeretetreméltó embert (főnököt és munkatársat) szerették. Palotás László 1905-ben született Érsekújvárott és az ottani középis­kolái után a József Nádor Műegyetemen 1928-ban szerzett kitüntetéses ok­levelet. Majd a Hídépítéstani Tanszéken dr. Mihailich professzor mellett eltöltött tanársegédi évei és hosszabb berlini ösztöndíjas tanulmányai után 1937-ben műszaki doktori oklevelet, 1944-ben egyetemi magántanári ké­pesítést nyert ’’Térbeli keretszerkezetek” témakörben. 1936-tól a közleke­dési Minisztériumban dolgozik (hídtervezés, hídfelügyelet, a Margit-híd és a Lánchíd újjáépítése), 1948-tól az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet (ÁMTI) első igazgatója. 1952-től a Közlekedési Műszaki Egyetem Mechanika Tanszékének vezetője, s a műszaki tudomány doktora minősí­tést kap, 1954-től a budapesti (akkor kettéválasztott) Műszaki Egyetem II. sz. Hídépítéstani Tanszékének vezetője 1963-ig, - ettől kezdve megteremtő­je a most éppen 30 éves Építőanyagok Tanszékének és 5 évig vezetője az 1968-as túlságosan korainak látszó nyugdíjazásáig. Kossuth-díjat az 1959-ben és 1961-ben kiadott Építőanyagok I-EL c. alapvető könyvéért kap, de nevét országszerte ismertté az általa szerkesztett és részben írt Mérnöki Kézikönyv tette (1953-tól). 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom