A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1992-1993
Az 1992/93. tanév története
tét kell tenni az előre jelzett kedvezőtlen gazdasági hatások mérséklésére; összegyetemi célnak, közös feladatnak kell tekinteni, hogy színvonalas pályázatok eredményéből Egyetemünk minél többet kapjon meg; minden más forrásból /OTKA, OMFB, PHARE, TEMPUS, alapítványok, stb./ törekedni kell a lehető legnagyobb támogatás megszerzésére. A Parlament által jóváhagyott 1993. évi költségvetés szerint a felsőoktatásban további 5,5%-os /előző évivel összesen 7-8%/ elvonásra került sor. Ez Egyetemünk esetében azt jelenti, hogy az 1992-ben zárolt 56,2 mFt-on túl 1993- ban további 138,6 mFt-tal csökkent a költségvetési támogatás /3 milliárd 316,2 mFt-ról 3 milliárd 121,4 mFt-ra/. A költségvetés felsőoktatással kapcsolatos kiadásai a jóváhagyott költség- vetés szerint ugyan összességében 6,4 milliárd forinttal növekednek, de ebből mintegy 5,5 milliárd - igen indokolt - "szociálpolitikai" típusú kiadást fedez /az 1992. évi 2.000.- Ft-os béremelés 1993. évi kihatása; 1 milliárd Ft a tervezett differenciált oktatói béremelés; több mint 3 milliárd Ft a hallgatói támogatás növekedése, illetve a növekvő hallgatói létszámhoz biztosított támogatás; a jegyzet-tankönyv támogatás növekedése és a doktorandusz ösztöndíj/. A fennmaradó 906 mFt áll rendelkezésre dologi, működési típusú többletkiadásra. A "fejlesztési" források felosztásáról az év során születik kormányzati döntés. Az elvonás az előzőek miatt sokkal súlyosabb problémát jelent Egyetemünknek, mint azt - a 7-8%-os mérték alapján - gondolhatnánk. Az alkalmazással, a hallgatói támogatással összefüggő kiadásoknál ugyanis kismértékű növekedést biztosít a költségvetés, miközben az elvonás az összkiadásaink mintegy 20%-át kitevő működési, dologi költségeinket /gép-, műszer-, könyv-, folyóirat-, vegyszer-, papír-írószer beszerzés, javítás, karbantartás stb./ érinti és annak mintegy 25%-os csökkentését jelenti. Súlyosbítja helyzetünket a kétkulcsos ÁFA bevezetése, a Közalkalmazotti Törvény hatályba lépése /13. havi bér, bérpótlékok, megemelt jubileumi jutalom, végkielégítés, szabadság idejére járó átlagjövedelem stb./, a betegszabadság bevezetése, a közüzemi díjak áremelkedése stb. A 13. havi bért a Pénzügyminisztérium januárban megelőlegezte, az előleget 11 havi egyenlő részletben az év során a havi támogatási keretünkből vonják el. Ennek és a Kjt-vel kapcsolatos többi kiadásainknak a fedezetét kényszerűségből átmenetileg a jutalmazások, illetve a felszabaduló bérkeretekből történő béremelések leállításával, a betöltetlen állások betöltési tilalmával teremtjük elő. Ezek a kényszerű intézkedések azonban együttesen sem teremtik meg az év során összesen jelentkező többletkiadás fedezetét. Ez az ellentmondás intézményi szinten feloldhatatlan. Ismereteink szerint a Kormány vizsgálja a megoldás lehetőségeit. /Forrás biztosítás; törvénymódosítás./ A kialakuló helyzet veszélyeire számos fórumon /a Rektori Konferencia küldöttségének Antall József miniszterelnök úrral folytatott megbeszélésen, a Rektori Konferencián, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Országos Intéző Bizottságának ülésén és írásban is/ felhívtuk az illetékesek figyelmét. A címzet31
