A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1991-1992
Nyugállományba vonultak
akusztikai oktatását kezdeményezte. Egyik szervezője volt a szigetelő szakmérnök-képzésnek Tudományos munkáját 31 publikált tanulmány (ebből 13 idegen nyelvű), 34 nempublikált kutatási jelentés, 1 könyv, 2 könyvrészlet és 6 jegyzet (ebből 1 angol nyelvű) jelzi. “Hangszigetelés az akusztikai tulajdonságok összessége alapján” című akadémiai doktori értekezését 1989-ben védte meg. Tagja az MTA Akusztikai Komplex Bizottságának és az Építészettudományi Bizottságnak. 1991 óta nyugdíjasként, akusztikai tervezéssel foglalkozik. THERNESZ VILMOS okleveles gépészmérnök 1925. szeptember 24-én született Izsákon. Általános és középiskolai tanulmányait Tiszaföldváron, Kunszentmártonban, Szolnokon és Szegeden végezte. Felsőfokú tanulmányokat a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Jog és Államtudományi Karán, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végzett. Gépészmérnöki diplomáját a BME Gépészmérnöki Kara vegyipari gépész szakának élelmiszeri- pari gépész ágazatán nyerte el. 1946-65 között - az egyetemi tanulmányokkal összefüggő megszakításokkal - a malomiparban dolgozott különböző műszaki munkakörökben. Ezen belül 1951-57 között a malomipar minisztériumi szintű műszaki irányító munkaköreiben dolgozott, szervezte és irányította a magyar malomipar háború utáni rekonstrukcióját, Kezdeményezte és irányította az őrléstechnológia korszerűsítését, a malmi pneumatikus anyagmozgatás bevezetését, ezzel összefüggésben a gépgyártásban és a szerelésben a fáról fémre történő átállást. A malomipar kísérleti üzemében, majd kutatóintézetében közreműködött egy, a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert aprítógép kifejlesztésében és rendszerbeállításában, majd a gépet Belgiumban és Olaszországban üzembe helyezte, alkalmazását betanította. Az ebben az időszakban született eredményeit és tapasztalatait mintegy húsz konferencia-előadásban, illetve publikációban adta közre. Malomipari működése idején mindvégig tagja volt a szakma tudományos egyesülete (MITE) Malomipari Szakosztálya elnökségének, 1957 és 1961 között annak titkára volt. 1965-től 1990-ben egyetemi decensként történt nyugdíjazásáig a Budapesti Műszaki Egyetemen Gépészmérnöki Karán dolgozott. Ezen belül 1965-79-ig a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszéken tanársegéd, adjunktus és docensi beosztásokban, majd 1979-90-ig a Gépszerkezettani Intézet szervezetében a Mezőgazdasági Géptan Tanszék vezetőjeként és intézeti igazgatóhelyet73
