A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1983-1984, 1. kötet
Nyugállományba vonultak
tette ki publikációs tevékenységét. Hat könyve jelent meg, ezek közül négy több nyelven, száznál több tudományos dolgozatot publikált nemzetközileg ismert folyóiratokban. Ki kell emelni az integrálegyenletek és integráltranszfoimációk témakörében végzett gazdag munkásságát, H.W. Stolleval közösen írt ’’Lineare Integralgleichungen” című négykötetes könyve nemrég jelent meg a Birkhäuser Verlag gondozásában. Tudományos munkássága mellett mindig nagy gondot fordított a matematika felsőfokú oktatásának problémáira. Elsősorban a mérnökök és a mérnökhallgatók körében igyekezett a matematika köré mesterségesen vont bűvös kört áttömi, bebizonyítva, hogy a matematika felsőbb szinten is megtanulható és megtanítható. Úttörő jelentőségű volt Alexits Györggyel közösen írt ’’Matematika vegyészek számára” című könyve, amely 1951-ben jelent meg, majd Frey Tamással közösen írt ’’Matematika villamosmérnököknek” című kétkötetes könyv, amely 1964-65-ben jelent meg. Előadásaiban, csakúgy mint dolgozataiban, mindig megnyilvánul az a törekvés, hogy a lényegre irányítsa a figyelmet, mondanivalóját mindig érdekesen és színesen adja elő, a legnehezebb elméleti kérdéseket is az alkalmazások és az alkalmazhatóságuk szem előtt tartásával tárgyalja, sűrűn élve a szemléltetés eszközeivel. Az alkalmazások iránti vonzódása nyilvánult meg abban a - matematika tanszékek körében szinte egyedülálló - kezdeményezésében, amelynek eredményeképpen egy olyan elektronikai laboratóriumot hozott létre a vezetése alatt álló tanszéken, ahol matematikai módszerek alkalmazásán alapuló célgépeket építettek meg. Ezek legnagyobb része orvosi megrendelésre, gyógyászati célokra készült. Három szabadalmat jelentett be, igy az 1960-ban diagnosztikai célokhoz készített osztályozógépet, valamint a Bánsághi Lászlóval közösen bejelentett két célszámítógépet /az egyik recirkulációs szakasszal rendelkező higitási görbék kiértékelésére szolgáló célszámítógép/. Sokat foglalkozott a matematika filozófiai kérdéseivel is, első munkái között jelent meg Alexits Györggyel közösen írt ’’Matematika és dialektikus materializmus” című könyve. Fenyő István igen aktív közéleti tevékenységet folytatott. 1949-50-ben a kormány mellett működő Tudományos Tanács osztálytitkára, 1950-52-ben a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának szaktitkára. A Bolyai János Matematikai Társulatban, annak megalakulása óta különféle funkciókat töltött be, jelenleg a Társulat Elnökségének és a Választmánynak tagja. Szakmai tudását más intézményekben is gyümölcsözteti: 1952-62-ben az MTA Matematikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd osztályvezetője, 1974 óta a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola Számítástechnikai Intézetének tudományos munkatársa. 76
