A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1982-1983, 1. kötet
In memoriam
A háború után PVC keverékek összeállításával foglalkozott. 194849. években a Vegyipari Szakmunkásképző tanfolyamon vegyipari géptan előadásokat tartott, innen hívta meg Schay Géza akadémikus az akkor alapított Ipari Elméleti Kémia Tanszékre oktatónak. Oktatómunkája mellett különböző méréstechnikai problémák megoldásán dolgozott, amelyek közül legjelentősebb a Geiger-Müller számlálócsövek hazai prototípusainak kidolgozása volt. A gázkisűlésekkel kapcsolatos kutatásairól írta doktori disszertációját 1965-ben. 1969-ben formailag nyugdíjba ment, de rendszeresen bejárt dolgozni, alkotó kedve és szorgalma töretlen volt mindaddig, míg testi ereje el nem hagyta. Szeretetreméltó egyéniségének emlékét kegyelettel megőrizzük. Dr. FÖLDES PÉTER (Budapest, 1930.1. 11. — Budapest, 1982. XI. 28.) 1948-tól 1952-ig a BME Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt, utolsóéves korában demonstrátor a fizika-kémia tanszéken. 1952-től 1955 decemberéig a Leningrádi Technológiai Intézetben Romankov professzor aspiránsaként szerzett kandidátusi fokozatot. Itt kezdett el tányéros desztilláló kolonnákkal foglalkozni, ez későbbi munkásságnak meghatározója és élete végéig fő tudományos területe maradt. Tanszékünket fájdalmas, pótolhatatlan veszteség érte: megjialt Földes Péter tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA újonnan megválasztott levelező tagja. 1930. január 11-én született Budapestenjcözépiskolai tanulmányait a budapesti Zrínyi Miklós gimnáziumban végezte, kitüntetéssel. 1956 januárja óta a Tanszék adjunktusa, docense, majd a ’’kémiai tudományok doktora” cím negszerzése után 1969-től professzora volt, 1977 óta pedig vezetője is. Szakmai és társadalmi funkcióinak puszta felsorolása is túlságosan hosszadalmas lenne. 1978-ban a Leningrádi Technológiai Intézet tiszteletbeli doktorává választotta. 1948 óta volt párttag, 1961-64-ig a Kar párttitkára, 1962-75-ig a BME pártbizottságának tagja. 70
