A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1982-1983, 1. kötet

Az 1982/83. tanév története

Az Egyetemen dolgozó kutatók száma az 1983 áprilisi adatok szerint 571, közülük az MTA állományába tartozik 98, részfoglalkozású 108. A kutatók 21,7 %-a nő. Tudományos tovább­képzési ösztöndíjasként dolgozik az Egyetemen 32 fő, közülük 3 nő. Külső szakemberek részvétele az oktatásban /második munkaviszony, vagy külső óraadó formában/ az előző évhez képest majdnem a felére csökkent /418 fő/. E jelentős csökke­nésnek elsősorban takarékossági megfontolás az oka. Egyetemünk eredményes munkájának a legmagasabb szintű elismerését jelenti a Minisz­tertanács által a 200. évforduló alkalmából adományozott kitüntetés, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Széleskörű társadalmi megbecsülés fejeződik ki abban, hogy az El­nöki Tanács, a SZOT, a Pedagógus Szakszervezet, a KISZ KB, a Hazafias Népfront, az MTA, az OMFB, a MTESZ, a minisztériumok és más országos főhatóságok, a KNEB és Budapest Főváros Tanácsa - összesen 19 szerv — 280 oktatónak, kutatónak és egyéb dolgozónak közöttük nyugdíjasoknak is - adott a tanévben kitüntetést, díjat vagy elismerő jutalmat. Maga az Egyetem Jubileumi Oklevél vagy Rektori Dicséret adományozásával ismerte el az Egyetem érdekében hosszabb időn át kifejtett eredményes munkát. A 300 oklevél 21 %-át olyan nem egyetemi állományba tartozó vezetők, párt- és társadalmi munkások, tudósok, oktatók kapták, akik hathatósan elősegítették az Egyetem fejlődését. A nagyszámú kitüntetés, elismerés döntésre előkészítése, a szükséges egyeztetések, a koor­dinációs feladatok, az átadás technikai lebonyolítása rendkívüli - ám örvendetes - többlet feladat volt! Ahatározotí időre /1983-ban lejáró/ szerződéssel alkalmazott 226 oktató — 139 adjunktus és 87 tanársegéd - munkájának értékelése és jogviszonyának rendezése megtörtént a ren­deletileg előírt időben. 220 szerződést meghosszabbítottak, 3 személy ügye függőben van, 3 fő pedig távozik az Egyetemről. A döntések előkészítésénél érvényesült a demokratiz­mus, mérlegelték a hallgatóság - kérdőíves és képviselőiken keresztül eljuttatott - vélemé­nyét is. Az értékelés általános tapasztalata az, hogy ezek az oktatók aktívan vesznek részt az oktató-nevelő munkában, a kutatásban és sok közéleti feladatot is vállalnak. Egyéni to­vábbképzési terveiket — közülük nem egy feszített volt — jól teljesítették. Ezeknek követ­kezménye szerződésük meghosszabbítása, számottevő cserélődésük elmaradása. Probléma­ként jelezték az oktatók és vezetők a külföldi szakmai tanulmányút-1 ehetőségek csökkené­sét, ez a fiatal oktatók fejlődésének fékezője. 1982. november-december hóban 1393 oktató egyéni továbbképzési tervének ellenőrzésé­re került sor. Az összegzett adatok szerint az ellenőrzött oktatók 83,5 %-a időarányosan teljesítette tervét. A teljesítésben elmaradók, illetve a tervüket módosítók aránya, az okok és a még nem teljesített vállalások /pl. fokozatszerzés, jegyzetírás, pedagógiai tanfolyam, nyelvvizsga/ nem térnek el az előző évi adatoktól, illetve okoktól. A sikeres és maradékta­lan teljesítésre való törekvés — ami tartósan rendkívüli erőfeszítést igényel — az adjunktu­sok és a tanársegédek között erősödni látszik. A továbbképzési tervek ellenőrzése csak ott nem adott kellő információt a vezetőknek, ahol azt, vagy a tervkészítést formálisan hajtot­ták végre. A folyamatos továbbképzés általában jelentőségének megfelelő figyelmet kap az 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom