A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1981-1982
In memoriam
mondott tanszékének vezetéséről, de csak 1972-ben vonult nyugállományba. A magyar elektrotechnika nemzetközileg ismert kutatót, villamosmérnökök nemzedékeit nevelő tanárt, odaadó társadalmi munkást és tapasztalt ipari szakembert veszített el vele. Dr. HABUDA ZSIGMOND (Pécs, 1922. XII. 18. - Budapest, 1981. X. 24.) 1922. december 18-án született Pécsett. A háború kitöréséig idősebb testvéreivel fazekas mesterséget folytatott, hogy segítse a hétgyermekes család lét- fenntartását. Katonai szolgálata alatt 1944. decemberében átszökött a szovjet hadsereghez és ott a háború végéig szolgált. 1945 és 1959 között a belügyminisztérium állományába tartozott. 1949-ben a tiszti iskolát, 1952—58 között a műszaki egyetemet végezte el. Az 1956-os ellenforradalom alatt a BM és a Partizán Szövetség kötelékében aktívan részt vett a rend helyreállításában. 1959-ben, mint tanársegéd, a gépjárművek tanszék jogelődjére került. Másodállásban maradt mérnökszázadosi beosztásban, majd azt megszüntetve — a kapcsolatot megtartva —gépjárműszakértőként tevékenykedett. 1963-tól adjunktus, 1964-től műszaki doktor. 1945 óta megszakítás nélkül az MKP-MDP—MSZMP tagja, haláláig aktív pártmunkás. Tagja a Partizán Szövetségnek. Tevékenységéért birtokosa a Fegyverrel a Hazáért, a Munkás Paraszt Hatalomért és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek. A TIT Országos Választmány tagja. HORVÁTH LAJOS (Szombathely, 1925.1.19. — Budapest, 1981.IX.9.) Horváth Lajos egyetemi adjunktus 1925. január 19-én Szombathelyen született. Nehéz gyermekkora után 1940-től 19514g fizikai munkásként dolgozott, majd 1951-től a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. 1955-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen a Rajzi és Formaismereti Tanszék tanársegéde lett. Ezt követte 1964-ben adjunktusi kinevezése. Egyetemi munkásságával párhuzamosan hosszú ideig 48
