A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1979-1980

Nyugállományba vonultak

tészeti grafika, alakrajz és vízfestés tudományára. Átlagon felüli pedagógiai érzékével és atmoszférateremtő képességével sikerrel tanította azokat a látszólag kevéssé érdekes tárgyakat is, amelyekben túlsúlyban volt a műszaki rajz és a mértani testek ábrázolása.

Építészmérnöki szakismeretei lehetővé tették, hogy az építészeti grafika terén veleszületett művészi képességeit műszaki területen fejtse ki, méghozzá a legmagasabb színvonalon. Az építészeti grafikán kívül szakavatott művelője volt az ábrázoló mértannak is. Egyik nagysikerű munkája ezen a téren az az összeállítás, amelyet egyik hallgatói kompoziciós feladat kapcsán készített el, és amely a témát igen sok ábra és magyarázó szöveg segítségével dolgozta fel. Ez az anyag kiállításra került az 1980-as Karlsuhei Egyetemen és nagymértékben járult hozzá a Rajzi és Forma- ismereti Tanszék kiállításának sikeréhez.

Több szakkönyv ábraanyagának elkészítésében vett részt. Ezek közül a legismertebbek a Dr. Gábor László „Épületszerkezettan” és Pelikán József „Szerkezettervezés” című munkához készített ábrasorozatok. Itt nem csupán egyszerű, mechanikus rajzolói tevékenységet végzett, hanem a szerzőkkel együttműködve és munkájukban részt vállalva végezte feladatát.

Derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott természete, humora, végtelen szeretete a hallgatóság és rajz iránt,környezetének és tanítványainak szeretetét és megbecsülését vívta ki. A mérnökkari rajzoktatás felelőseként sok új javaslattal és gondolattal gazdagította elődei munkáját ezen a téren is.

Takács Sándor nyugalombavonulása után sem szakította meg kapcsolatait a Rajzi és Formaismereti Tanszékkel, hanem tanácsaival ma is segíti munkánkat.

Teőke László 27 évig dolgozott a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1952. XI. hótól az Építőipari Műszaki Egyetem Rektori Hivatalában főelőadói kinevezéssel 1954. júniusáig statisztikusi munkakörben dolgozott. 1954. júniusában az Építészmérnöki Kar Dékáni Hivatalába helyezték át osztályvezetői beosztásba. 1957 novemberében rektori titkárnak nevezték ki és 1959. december 1-ig rektori titkárként tevékenykedett, ekkor helyezték vissza az építészmérnöki Kar Dékáni Hivatalába osztályvezetőnek. Azóta — 1979. augusztus 31-ével történő nyugállományba vonulásáig — a Dékáni Hivatalban dolgozott.

Munkájával nagyban elősegítette a Kar oktatási és nevelési célkitűzéseinek végrehajtását. Emberséges magatartásáért a hallgatók tisztelték és szerették.

59