A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1979-1980
Nyugállományba vonultak
1936-1938 években tanársegéd a BME Közlekedésügyi és Vasútépítési tanszékén, azután a BSZKRT-nál (a BKV elődje) építésvezető, majd az üzemgazdasági osztály megszervezője és 1953-1963 a Közlekedési igazgatóság vezetője a Fővárosi Tanácsnál. Tevékenysége itt Nagy- budapest megalakulását követően a közlekedési hálózat rendezésére, a többezres járműpark korszerűsítésére és a közlekedésfejlesztés perspektiv tervezésének megalapozására irányult. Végül 1979. április 30-i nyugalombavonulásáig a Közlekedésüzemi tanszéken a Közlekedésépítés, a Közlekedési ianeretek és az Építőipari ismeretek II. és a Mélyépítés c. tantárgyak oktatója, ehhez tematikájának megszervezője és jegyzeteinek szerzője volt. Tudományos tevékenységét elsősorban a közlekedéspolitika, a forgalomszervezés és üzemfejlesztés, a matematikai statisztika és az operációkutatás alkalmazása, továbbá a városgazdálkodás kutatásában fejtette ki, főképp a célprogramfeladatok területén. A hazai szakmai közéletben a BME tudományos szervein (MTI, KAMM) szakmérnöki és egyesületi előadásokon kívül oktatott az Országos Vezetőképző Központban, szaktanácsadóként működött a BKV-nál, húsz éven keresztül a KNEB-nél, valamint nyugdíjazása után is a Fővárosi Tanács MK-bizottságában. Széleskörű kapcsolatot tartott külföldön több városi közlekedési vállalattal, jelenleg is külföldi egyetemekkel. Publikációi ugyancsk a fenti témakörökben egyetemi, hazai és külföldi tudományos folyóiratokban jelentek meg. A közlekedés, a vízgazdálkodás és az oktatásügy kiváló dolgozója, nyugalombavonu- lása után az egyetemi tanári címet nyerte el. Dr. Herzog Pál, az Áramlástan Tanszék docense 1980. végén nyugalomba vonult. 1915-ben született, gépészmérnöki tanulmányait 1938-ban fejezte be. Hosszabb tanulmányutat tett Francaiországban, majd a Műegyetem Aerodinamikai Intézetében (az Áramlástan Tanszék jogelődjénél) volt gyakornok. Ezután az iparban tevékenykedett, majd 1950-ben tért vissza az Áramlástan Tanszékre, ahol adjunktusként, majd 1962-től docensként dolgozott. 1963-ben elnyerte a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. Oktató és nevelő munkájára jellemző a lelkiismeretesség, a munkabírás, a gondosság és türelem. Sok éven át volt a Tanszék oktatási felelőse, kiemelkedő munkaszeretetével, segítőkészségével, emberségével és szerénységével kivívta munkatársai szeretetét és megbecsülését. öt éven át (1963-68) a Művelődésügyi Minisztérium másodállású főelőadójaként tevékenykedett a műszaki felsőoktatás érdekében. 53
