A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1978-1979

In Memoriam

gát. 1963-ban, több mint négy évtizedes munka után nyugdíjazták, ügy, hogy az elmúlt 41 esztendő alatt egyetlen napot sem mulasztott betegség miatt.

Szelíd szava, derűje, együttérző, meleg embersége minden egykori munkatársában és nyugdíjas korának kollégáiban mély, el nem múló nyomot hagyott.

REISCHL ANTAL

(Budapest, 1916XII.30.-Budapest,1978.IV.17.)

A reálgimnáziumi érettségi után a Bp-i Műegyetemen szerzett 1939-ben építészmérnöki oklevelet. Szerződéses mérnökként kezdte pályáját Bp. Főváros Tanácsánál, de még ugyanabban az esztendőben kötelező katonai szolgálatra hívták be, s 1941-ben történt leszerelése után röviddel újból katonai szolgálatra rendelték: fogságba eséséig kaszárnyaterveket és kivitelezési rajzokat készített.

1944-től 1947-ig a Szovjetunióban mint építészmérnök vett részt az újjáépítésben: Krasznográd, Marganec, Harkov, ill. a Moszkva-Szimferopol közti autópálya újjáépítésén, tervezésén és kivitelezésén dolgozott. Hazatérése után az első állami tervező intézetnél (MATI) volt egy esztendeig tervező mérnök. 1948. májusában a Bp-i Műszaki Egyetemre került tanársegédként, 1949. aug. 1-től intézeti tanár, 1951-től tszv. egyetemi docens, 1962-től pedig tszv. egyetemi tanár volt a Lakóépülettervezési tanszéken. Közben részt vett az Állami Műszaki Főiskola építész tagozatának megszervezésében, s 1949-től két éven át az Építész tagozat vezetőjeként előadásokat is tartott a Főiskolán. Egyetemi munkája mellett 1951-52-ben az Oktatásügyi Minisztérium Műszaki Felsőoktatási Főosztálya Oktatási Osztályát is vezette, 1952-től 1954-ig mint dékánhelyettes vezette a BME Építészmérnöki kar esti tagozatát. 1954. szept. 1-től 1957 szept. 1-ig az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektorhelyettesi teendőit is ellátta. Hosszú szakmai pályafutása alatt különböző társadalmi szervezetek munkájába kapcsolódott be: alapító tagja, majd 1964-1968 között elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, tagja volt az Építészek Nemzetközi Szervezete (ULA) elnökségének. A Hazafias Népfront munkáját is aktívan támogatta, 1960-tól az országos tanács tagja, majd a budapesti bizottság alelnöke volt.

A főváros építésének gondját-baját 1960-tól kezdve mint a Főváros Tanácsa város- fejlesztési állandó bizottságának elnöke, 1971-től pedig a Főváros Tanács VB tagjaként vallotta magáénak. Építészként számos megvalósított lakó- és középület őrzi emlékét, többek közt a Bp., Hunyadi János úti MÁV Vasútépítő Vállalat székháza, az Istenhegyi úti óvoda, a Feneketlen tó melletti Park étterem, az MTAGyermeklélektani Kutató Intézete a Sashegyen, a Kútvölgyi úti Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelő- intézete. Tudományos, oktató, oktatásszervezői és urbanisztikai tevékenységének el48