A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1975-1976
Nyugállományba vonultak
Kitünetései: Kiváló Dolgozó 1948-ban, Kossuth-díj 1957-ben, Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1959-ben, Munka Érdemrend arany fokozat 1965-ben és 1970ben, a Budapesti Műszaki Egyetem emlékérme 1974-ben. Geréb Ákos a Nyelvi Intézet vegyészkari nyelvtanára 1914-ben Besztercebányán született. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Először egy ideig jogi tanulmányokat folytatott s azzal egyidőben a Zeneművészeti Főiskolát is elvégezte. 1941-ben zenetanári oklevelet szerzett. Utána 1949-ig zenetanárként működött. Közben 1945 óta orosz nyelvet is oktatott, majd orosz nyelvoktatói oklevelet megszerezve székesfővárosi orosz szakfelügyelő lett. 1949-50-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Orosz Oktatási Osztálya előadójaként mint társszerző orosz módszertani útmutatót írt az egyetemi orosz nyelvoktatáshoz. 1950-51 közt a Szegedi Tudomány- egyetem Orosz Intézetének tanszékvezető tanáraként működött. 1951-ben került a BME Vegyészmérnöki Karára nyelvtanárnak, ahol igen jó orosz és angol nyelvtudás birtokában nagyon alapos, rendszeres oktató-nevelőmunkát végzett 1975. december 31-i nyugdíjazásáig. Dr. Izsák Miklós egyetemi tanár, a Híradástechnikai Elektronika Intézet Átvitel és Rendszertechnika Osztályának osztályvezetője 1905-ben Budapesten született. 1923- ban a középiskolai országos matematikai verseny győztese lett, majd érettségi után az Eötvös Loránd Matematikai Társulat országos versenyén matematikából második, fizikából első díjat nyert. A József Nádor Műszaki Egyetemen 1927-ben kitüntetéses gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egy évig az Erőátviteli és Világítási Rt.-nál, majd 1928-tól 1957-ig a Standard Villamossági Rt.-nál a mai Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott. Itt ő vezette be és 10 éven át fejlesztette a hazai nagyüzemi rádiógyártást. 1938 óta foglalkozott átviteltechnikai berendezések fejlesztésével. Vezetése alatt tervezték meg az első hazai hangfrekvenciás távkábel berendezéseket, tervei szerint és vezetése alatt indították meg a hazai pupinfazék-gyártást, majd a sokcsatornás vivőfrekvenciás távbeszélő és távíró berendezések gyártását. Hasonló úttörő munkával, az ő vezetésével tervezték meg az első korszerű minőségű műsorközvetítő berendezéseket. Nevéhez fűződik az Átviteltechnikai Fejlesztési Osztály és Laboratórium megszervezése. Az átviteltechnika hazai fejlesztésének szinte minden fázisában részt vett: tagja volt a TKI szervező bizottságnak, alapítótagja és 15 éven át főtitkára, később alelnöke a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek, alapítótagja a Mérnök Szakszervezet híradástechnikai csoportjának, éveken át tagja a MTA Híradástechnikai Albizottságának. Részt vett az Állami Műszaki Főiskola híradástechnikai oktatásának megszervezésében, ahol ő vezette be a nagytávolságú távbeszélőtechnika oktatását. Később meghívott előadóként, majd másodállásban a Villamosmérnöki Karon adott elő. 46
