A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1974-1975
Dr. Perényi Imre rektor beszéde felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon
DR. PERÉNYI IMRE REKTOR BESZÉDE FELSZABADULÁSUNK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKON Tisztelt Egyetemi Tanács! Tisztelt Uineplő Közönség! Kedves Elvtársink, Kedves Elvtársak! 1945. április 4-e, hazánk felszabadulásának napja új korszakot nyitott hazánk történetében. Az az évszázados harc, melyet népünk legjobbjai folytattak szabadságunkért és nemzeti függetlenségünkért, e napon fordulóponthoz érkezett. Megnyílt a lehetősége annak, hogy a német fasiszták és bérenceik kiűzésével meginduljon a demokratikus átalakulás, a szocialista építés időszaka. Amiről 1848 forradalmárai, 1919 kommunista munkásai álmodtak, amiért annyi mártír áldozta életét, a világ- történelmi jelentőségű győzelmet aratott Szovjetunió Vörös Hadseregének harcai nyomán 1945-ben megvalósult: a magyar nép visszanyerte függetlenségét és kezébe vette sorsának irányítását. Felszabadulásunkról, a szocialista Magyarország 30. születésnapjáról két héttel ezelőtt ünnepélyes keretek között emlékeztünk meg. Első gondolatunk a tisztelet és hála kifejezése azok előtt a hősök előtt, akik a legdrágábbat: életüket áldozták szabadságunkért. Kegyelettel őrizzük azoknak az ismert és névtelen szovjet katonáknak emlékét, akik részt vettek hazánk felszabadításában, akik fegyvert fogtak népünk ellenségeire és kenyeret osztottak az éhezőknek, akik segítették a romokban heverő ország újjáépítését és hű barátai, küzdőtársai a szocializmust építő magyar népnek. Amikor most az egész országban arra a fejlődésre emlékezünk, amely a népi Magyarországot az elmúlt 30 esztendő alatt jellemezte, nekünk is beszélünk kell arról az útról, amelyet a magyar műszaki felsőoktatás fellégvára, a Budapesti Műszaki Egyetem megtett. A felszabadulás Egyetemünk történetében is új korszakot jelent. A köztársaság, majd a népidemokratikus államrend kiépítése, s ennek célkitűzései: a szocialista iparosítás, a kultúrális forradalom, később pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egyre nagyobb számban igényelték a mérnököket. Uj intézmények létesültek, s kialakult felsőoktatásunk új struktúrája. Még a felszabadulás évében, a műszaki karokból kialakult a Budapesti Műszaki Egyetem, a soproni részlegekből a Soproni Bánya- Kohó és Erdőmérnöki Főiskola, önállóvá vált az Agrártudományi Egyetem, 1948-ban pedig a Közgazdaságtudományi Egyetem is. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Veszprémi Vegyipari Egyetem egyaránt 1949-ben alakult. 1951-ben pedig Szegeden megnyílt és 1952-től Szolnokon működött a Közlekedési Műszaki Egyetem. A Budapesti Műszaki Egyetemből 1952-ben kivált és önálló intézmény lett az Építőipari Műszaki Egyetem, amely 1955-ben a Szolnokról Budapestre helye23
