A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1974-1975

Nyugállományba vonultak

lalatnál és intézetnél folytatott sok éves szakértői tevékenységet a Csepel Autógyárban - ezzel a gyárral kötötte az első szocialista szerződést — az említett Csepel Vas- és Fémműveknél, az Ikarus Karosszéria Gyárban, a Járműfejlesztési Intézetben és végül a Ganz-Mávag Mozdony és Gépgyárban.

Szakirodalmi tevékenysége közül kiemelkedő művek: a Belsőégésű motorok c. tankönyv, amely 1955 - 61 között négy kiadást ért meg, és az Automobilok c. szakkönyv. Ezenkívül megjelentek a Mérnöki Továbbképző Intézetben tartott előadásai,

egyetemi jegyzetei, és számos szakcikke.

A Magyar Tudományos Akadémia felkérésére jelentős részt vállalt az aspiránsképzésben is. Tagja volt különböző akadémiai bizottságoknak, a Motor Szakbizottságot sok éven át vezette, az Akadémián több alkalommal tartott előadásokat kutatásai köréből.

Alapító tagja a Gépipari Tudományos Egyesületnek, majd 10 évig a Motor Szak- bizottság elnöke. A Magyar Autóklub társelnöke. 1969-ben a Gázgépek és Automobilok Tanszéke egyesült a Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszékével.

Szakképzettsége felöleli az autógépészet egész területét a motorkerékpároktól az autókon és terepjárókon át a lánctalpas járművekig. Már kidolgozta 1950-ben a lánctalpas járművek fordulásához szükséges különleges hajtóművek értékelését, a mechanikai teljesítmény visszanyerés-folyamatát, a bolygóművek különleges eseteinek elemzését, a motorok hajtómű-dinamikájának különleges eseteit, melyeket a vasúti motorkocsiknál és lokomotivoknál lehetett eredményesen felhasználni. Témái közé tartozott többek között a dobfékek rezonancia jelenségeinek kutatása, ill. a káros jelenség kiküszöbölése, különleges differenciálművek és az automata sebességváltók.

Kitüntetése: Munka Érdemrend bronz fokozata.

GTE Pattantyús A. Géza arany emlékérem.

Magyar Autóklub arany emlékérem.

Munka Érdemrend ezüst fokozata.

Nyugdíjba ment 1975. február 1-én 71 éves korában.

Nyugállományba vonulása nem jelenti a visszavonulást a tudományos munkából és az egyetemi élettől.

Kádár Vilmos egyetemi docens 1974. december 31-ével nyugállományba vonult. 12 évig működött az Építéskivitelezési Tanszéken kezdetben mint adjunktus, majd egyetemi docensként.

Előzőleg az egyik nagy építőipari vállalat főmérnökeként tevékenykedett és szélesen kiterjedt ipari és szervezési ismeretét jól ültette át az oktatásban. Nagy része van az Építészmérnöki Kar termelési gyakorlatinak megszervezésében és azok sikeres lebonyolításában.

Kiváló emberi és közösségi magatartását bizonyítja, hogy hosszú évekig az Építész- mérnöki Kar MSZMP alapszervének titkára volt, ahol mind az oktatók, mind a hallgatók közt mindenkori áldozatkész munkájával nagy megbecsülést szerzett.

Nyugdíjazásával nem szűnt meg a tanszékkel kapcsolata, jelenleg is a termelési gyakorlatok irányításával foglalkozik és résztvesz a tanszék tervezési és kutatási megbízásaiban is.

62