A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1974-1975
Dr. Perényi Imre rektor beszéde felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon
helyébe a differenciált oktatás lépett, amely nemcsak abban a tervszerűségben nyilvánult meg, hogy az ideológiai tárgyakat filozófia - politikai gazdaságtan — tudományos szocializmus sorrendben egymásra épülő, egymásból fakadó rendszerben tanítjuk. E tárgyak mellett az utóbbi években a társadalomtudományi tárgyak széles skálája alakult ki, melyet speciális kollégiumként hallgatóink kiválaszthatnak a tantervekből. Sokat köszönhetünk a Marxizmus-lenínizmus Tanszékek oktatóinak az embernevelés-formálás terén végzett felelősségteljes és eredményes munkájukért. Növekedett hallgatóink politikai-társadalmi érdeklődése, aktivitása. Egy részüknél növekedett a kutatás utáni kedv is. A Tudományos1 Diákkörmozgalom Egyetemünkön is hasznosan szolgálja a hallgatók tudományos képzését. Az országos konferenciákon tartott előadássorozatokon igen sok, azóta már publikált dolgozat felolvasására került sor, amely azt igazolja, hogy az Egyetem felkeltette a tehetséges hallgatókban a szorosan vett tananyagon túlmenő, tudományos értékű érdeklődést. így a jövő mérnökeinek már az Egyetem padjaiban lehetőségük nyílik arra, hogy elinduljanak a hivatásukul választott munkaterület mélyebb összefüggéseinek felismerése, a kutatás, a tudományos alkotómunka újtán. A hallgatók állami támogatására az 1973/74. tanévben 44 millió forintot biztosított Kormányunk. így az állam anyagi segítségben részesít 7.811 hallgatóból 6.759-et, vagyis az összlétszám 85.5 %-át. Az 1974/75. tanévben hallgatóink 42 %ra lakik kollégiumokban. Ebből munkás-paraszt szülők gyermeke 47,2 %. Míg az olyan nem túl magas színvonalú diákotthonban mint az Üllői úti Horthy Miklós Kollégium, 3,5 % tőkés, 60 % értelmiségi és 24 % egyéb származású hallgató mellett csak 4 % volt a munkás és 8 % paraszt származású hallgató. Egyetemünk a mérnöki továbbképzésben már jelentős hagyományokkal rendelkezik. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1939-ben alakult meg, s feladata, hogy a mérnökökkel a gyorsan fejlődő tudományok újabb eredményeit, felhasználásuk módszereit ismertesse, a fiatal mérnökök részére a termelés irányításával és vitelével kapcsolatos tapasztalatokat átadja, a régebben végzett mérnökök részére pedig az általános műszaki ismeretek felújításához segítséget nyújtson. Az Intézet nappali, esti és speciális céltanfolyamokat szervez és jelentős kiadói tevékenységet fejt ki. Az Intézet 1954-ig önállóan működött, majd 1969-től mint a Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete folytatja tevékenységét. Az Intézet 1974-ben 605 tanfolyamot rendezett, amelyeken a résztvevő hallgatók száma 18.413. Ez a létszám az 1961. évinek két és félszerese. Egyetemünk professzorai és oktatói nagymértékben kivették részüket a mérnöki továbbképzés munkájából,előadások tartásával és jegyzetek megírásával egyaránt. Felmerült az igény a szervezett, végzettséget is nyújtó továbbképzési formák megindítása iránt. Több éves előkészítő munka után először a gazdasági mérnök- képzés indult meg 1956-ban. E továbbképzésnek az volt a célja, hogy a már praxisban dolgozó mérnökök részére a közgazdasági, üzemgazdasági, munkajogi, szervezési és pénzügyi ismeretek elsajátítását színvonalas és szervezett formában tegye lehetővé. 27
