A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1973-1974

In memorian

IN MEMÓRIÁM Dr. CSANÁDI GYÖRGY (1905-1974) Mély megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Kossuth- és Állami díjas akadémikus, műszaki egyetemi tanár, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke 1974. április 27-én, életének 69. évében várat­lanul elhunyt. Csanádi György 1905 július 28-án született Ljubljanában. 1927-ben szerzett mérnöki, majd közgazdász oklevelet a budapesti Műegyetemen, ahol eljegyezte magát jövendő élethivatásával is: Zelovich Koméi, a közlekedéstudományok nagynevű professzora mel­lett oktatott. Ezt követően a MÁV szolgálatába lépett, Kaposvárott lett pályafenntartási mérnök. A felszabadulás után minden erejét az újjáépítés szolgálatába áhította. Előbb a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője, majd 1947-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Műszaki Osztályának vezetője lett. A vasút, a közlekedés hősi újjá­építésének éveiben is már nagy figyelmet fordított az oktatás fejlesztésére és a tudo­mányos munka kibontakoztatására. Mint a MÁV Szakoktatási Tanácsának elnöke, irányította a vasút sokrétű oktatási rendszerének új alapokra helyezését. A Közle­kedéstudományi Egyesületnek pedig alapító tagja és oktatási bizottságának vezetője volt. 1949-ben nevezték ki a Magyar Államvasutak vezérigazgatójává, s ettől kezdve közel másfél évtizeden át a vasút fejlesztését, kapacitásának növelését, a szocialista építés során megsokszorozódott szállítási feladatok megoldását tekintette fő feladatá­nak. Világosan felismerte, hogy a vasútügy fejlesztése nem nélkülözheti a tudomány intenzív segítségét, a külföldi, elsősorban az élenjáró szovjet vasúti munkamódszerek adaptációját. 1951-ben lett műszaki egyetemi tanár a Vasútépítési Tanszéken, 1954-ben jelent meg „Vasúti üzem” c. tankönyve, amely tudományos színvonalra emelte a vasúti üzem ismeretanyagát és a szakma alapvető kézikönyvévé vált. Nevéhez fűződik a Vasúti Tudományos Kutató Intézet megalapítása 1951-ben. Nagy szerepe volt abban, hogy megvalósult hazánkban az okleveles -közlekedésmérnökök képzése előbb Szolnokon, majd a Budapesti Műszaki Egyetem keretben. Tudományos tevé­kenysége során előbb a műszaki tudományok kandidátusa címet szerezte meg, majd 1954-ben a doktori fokozatot is elnyerte. Munkásságát államunk 1956-ban Kossuth- -díjjal jutalmazta. 1958-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Csanádi György 1957-ben lett a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, 1963-ban pedig miniszterré nevezték ki. Alkotó életének ebben a másfél évtizedes periódusában érdeklődése, gyakorlati és elméleti munkássága a közlekedés és hír­közlés egész területére kiszélesedett. Döntő szerepe volt abban, hogy a közlekedéstudományok polgárjogot nyertek a Magyar Tudományos Akadémián; az Akadémia Közlekedéstudományi Bizottságának 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom