A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1972-1973
Nyugalomba vonultak
Dr. Kozma László professzor a volt Vezetékes Híradástechnika Tanszék tanszék- vezetője, a MTA levelező tagja nyugállományba vonult. Szolnokon érettségizett 1921-ben, a hazai egyetemre nem vették fel, Brünnben szerzett villamosmérnöki oklevelet 1930-ban. Utána a Bell Telephone Company antwerpeni vállalatához lépett be, amely 13.000 dolgozójával Európa legnagyobb telefonközpont gyára volt. 1942-ig terjedő munkássága alatt a gyár 32 olyan szabadalmat jelentett be, melyen Kozma László neve szerepelt egyedül vagy másokkal együtt. A gyár műszaki igazgatója után a legtöbb szabadalom az ő nevéhez fűződött. 1942-ben, mikor a németek kényszerítették a gyárat a nekik nem kívánatos idegenek eltávolítására, hazajött Magyarországra. Munkaszolgálatra kellett bevonulnia, és elszenvedte a maut- hauseni koncentrációs tábort is. Hazatérése után a Bell Gyár ismételten visszahívta, de ő inkább felszabadult hazája újjáépítésében kívánt részt venni. Az akkori Standard Villamossági Gyárba, (a mai Beloiannisz Híradástechnikai Gyár) lépett be, ahol rövidesen műszaki igazgató lett. A telefonközpontok újjáépítésében kifejtett munkásságáért 1948-ban megkapta a Kossuth díj arany fokozatát. 1949-ben bízták meg a Vezetékes Híradástechnika Tanszék vezetésével. Az u.n. Standard ügy kapcsán még ugyanebben az évben letartóztatták és 15 évi fegy- házra ítélték. Ügyét csak 1954-ben vizsgálták felül és ekkor elismerték ártatlanságát. A következő évben visszahelyezték a Budapesti Műszaki Egyetemre és tanszékét is visszakapta. 1960-tól 1963-ig a Villamosmérnöki Kar dékánja volt. 1960-ban a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója lett, 1963-ban megkapta a Munkaérdemrend arany fokozatát, 1965-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta Jelenleg az akadémiai Távközlési Rendszerek Bizottságának elnöke. A Villamosmérnöki Karon elsőnek kapta meg a BME Emlékérmét. Telefonközponti szabadalmai a kapcsolástechnika számos területére terjedtek ki. Részt vett az akkor aktuális új központ típusok fejlesztésében és 1938 óta foglalkozott elektromechanikus számológépek tervezésével. 1958-ban készítette el munkatársai segítségével az ország első automatikusan működő, programozott számítógépét, melyet tanszéke 10 éven át használt fel a tanszéken folyó tudományos munkákban és az oktatásban. 1964-ben a Nyelvtudományi Intézet számára nyelvstatisztikai automatát szerkesztett, mely 80 különböző statisztikai feladat egyidejű megoldására alkalmas. Alkotó tevékenységét nyugállományba vonulása nem szüntette meg. Jelenleg főként a többszörös díjelszámolás megoldásán, egy miniatűr crossbar kapcsológép és egy elektronikusan vezérelt telefonközpont rendszer fejlesztésén dolgozik. Ezeickel kapcsolatban három szabadalmat jelentett be. Tudományos, ipari és oktató tevékenysége során számos cikke és egyetemi jegyzete jelent meg, számos előadást tartott egyetemünkön, szakmérnöki és továbbképző tanfolyamokon és külföldön is. Munkatársai és kollégái nyugdíjba vonulása alkalmával meleg szeretettel búcsúztatták, de csak jelképesen, mert közreműködésére minden tekintetben továbbra is számítanak. 35
