A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1972-1973
Nyugalomba vonultak
E tanszéknek, amelynek neve 1954-ben Technológia, 1957-ben Technológia és Jármű- javítás, 1969-ben Gépipari Technológia lett, 1970 júliusáig volt a vezetője. Vezetése alatt a tanszék létszáma az oktatási és kutatási feladatnak megfelelően megnövekedett, laboratóriumainak felszerelése, az oktatási-kutatási munka tartalma és színvonala elismerésre méltó szintet ért el. A későbbi években az általános technológiai alapozó tárgyak mellett megszervezte a vasúti járművek javítástechnológiájának, majd ennek nyomán a gépjárművek, az építő és anyagmozgató gépek javítástechnológiai kérdéseinek összegyűjtését, rendszerezését és oktatását. A technológia különböző fejezeteiből egyetemi és szakmérnöki jegyzeteket írt, 1960-ban „Vasúti járművek fenntartása-javítása" című egyetemi tankönyve jelent meg. 1967-ben a BME Közlekedésmérnöki Karon megszervezte a Vasúti és közúti járműjavító szakmérnöki szakot, amelynek azóta, még nyugállományba vonulása után is vezetője. Évtizedes kutatómunkája során jelentős eredményeket ért el a járművek laprugóinak élettartam-növelése, továbbá a járművek javítási rendszerének korszerűsítése terén. Kandidátusi disszertációját is az előbbi témából készítette. A kutatási eredmények továbbfejlesztésén és gyakorlati hasznosításán, bevezetésén most is dolgozik. A kutatás részeredményeiről számos előadás és cikk keretében számolt be. Kriesch Tamás a Nyelvi Intézet Villamoskari Idegennyelvi Csoportjának nyelvtanára, Kőrösfői Kriesch Aladár festőművész hatodik gyermekeként született 1909 május 22-én. Középiskoláit Gödöllőn, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Tanári oklevelet ugyanott szerzett. Kétéves nevelőtanárkodás után 1938-ban a Szegedi Egyetemen működött angol lektorként. 1940-ben került nyelvtudása révén a Külkereskedelmi Hivatalba, majd a Közellátási Minisztériumba. 1946-1949 között több alkalommal képviselte a közellátási tárcát külföldi és hazai kereskedelmi tárgyalásokon. 1950-52 között szervezői munkát végzett nemzeti vállalatoknál, majd 1954-ig a Belkereskedelmi Minisztériumban volt szervező. 1954-1955 években a Komplex Külkereskedelmi Vállalatnál műszaki fordító munkakörben dolgozott. 1955-től 1958 márciusáig Vácott működött gimnáziumi tanárként, ahonnan Budapestre a Petőfi Gimnáziumba majd a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumba került. 1963 júliusától 1972 december 31-ig egyetemünkön nyelvtanárként működött. Kiváló szakképzettségű angol tanár, aki sokféle nyelvet alaposan ismer; a német és orosz nyelvet is nagyon eredményesen oktatta a villamoskari hallgatóknak. 1952-ben közreműködött az Akadémiai Kiadónál megjelent magyar-angol szótár szerkesztésében. A finn nyelv művelése terén elért eredményeiért finn részről is elismerést nyert. Alapos nyelvtudását örömmel és szakértelemmel adta át hallgatóinak, akiket mindvégig nagyon eredményesen oktatott. 34
