A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1972-1973
Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1972/73. évben
Kutatómunka A súrlódási tényező meghatározása növelt sebességű hidegalakításhoz. A nagysebességű képlékenyalakítás technológiájának tervezéséhez, az alakítási folyamat matematikai modellezéséhez, valamint az optimális kenési tulajdonságokat felmutató kenőanyag megválasztásához szükséges a súrlódási tényező' ismerete. Kifejlesztésre került egy mérőberendezés, amely alkalmas a nagysebességű alakítás sajátos viszonyai között a súrlódást jellemző mérőszámok meghatározására, valamint a kenőanyagok minősítésére. A vizsgálati eredmények alapján egyértelmű megállapítást nyert, hogy a súrlódási tényező az alakítási sebesség növelésével szignifikánsan csökken. Nagyszilárdságú süllyesztékacélok ridegtörési hajlamának vizsgálata. Az elektrosalakos, az elektronsugaras átolvasztás hatására jelentősen csökken az acélok szennyezőelem- és gáztartalma, a szívóssági méró'számok (Wc, Kjc, KCV, KCU) jelentősen növekednek ugyanolyan folyási határ mellett. A fárasztó igénybevétel hatása az acél törési sajátosságaira. Erősen igénybevett szerkezetek feszültséggyűjtő helyein a helyi feszültségek túlléphetik a folyáshatárt. Ha az igénybevétel időben változik, a kritikus helyeken olyan helyi károsodás keletkezik a kisciklusú fáradás hatására, mely jelentős mértékben befolyásolja a törési tulajdonságokat. A törés elleni méretezésnél ezért nem elegendő minden esetben a kiinduló, ép anyag jellemzőit alapul venni. Az anyag ridegtörési érzékenysége a folyáshatárt meg nem haladó igénybevételek esetén is megváltozik az ismétlődő igénybevételek hatására. A csillapított acélok előzetes fárasztó igény- bevételének a ridegtörés átmeneti hőmérsékletére nincs hatása, csillapítatlan acélok esetén azonban a fárasztó igénybevétel hatására a ridegtörési hőmérséklet jelentősen emelkedik. Az ötvözetlen szerkezeti acélok hegesztett kötései feszültségi korróziós hajlamának megállapítása. Vizsgáltuk a felhasznált szerkezeti anyagok minőségének, a hegesztési technológiának és a varratok utólagos feszültségcsökkentő hőkezelésének a hatását a feszültségi korróziós hajlamra, valamint meghatároztuk a feszültségi korróziós hajlam és az öregedési hajlam kapcsolatát. A vizsgálatok megállapításai alapján gyakorlatilag kiküszöbölhető a feszültségi korróziós meghibásodás számos ipari alkalmazás során, elsősorban a timföldgyártás lúgos hegesztett készülékeinél legalább 100 - 110 °C üzemi hőmérsékletig. Nagyszilárdságú hegeszthető betonacélok előállítása hidegcsavarással. Az építőipar gyártástechno^- lógíájának fejlesztése előtérbe hozta a betonacélok hegesztését. A jelenlegi 40 és 50 kp/min folyáshatárú betonacélok kémiai összetételüknél és felületi állapotuknál fogva nem hegeszthetők. Az Intézet kidolgozott olyan hidegcsavarási technológiát, amellyel kisszilárdságú hegeszthető betonacélokból 40 ill. 50 kp/miu folyáshatárú, megfelelő minőségű felületű, hegeszthető betonacélok állíthatók elő viszonylag kis költséggel. Megbízó: Beton- és Vasbetonipari Művek. Az X-52 minőségű spirálvarratos 12” méretű csövek forgatott kivitelű, CC^ védőgázas, félig gépesített hegesztési technológiája. A csőtávvezetékek építésével kapcsolatos igény növekedése szükségessé tette az eddigi kézi ívhegesztési technológia helyett termelékenyebb és minőségileg jobb kötést biztosító hegesztési technológia kidolgozását. Az Intézet kidolgozta a helyszíni körülmények között alkalmazható CC>2 védőgázas hegesztés technológiáját. Megbízó: Mátraaljai Szénbányák Vállalat. Az A1 huzalok tulajdonságainak ismeretéhez rendkívül fontos textúra meghatározására új módszert dolgoztunk ki: az új és a regi módszerrel nyert eredmények számítógépi kiértékelésével a vizsgálati időt az eddigi töredékére csökkentettük. Megbízó: Fémipari Kutató Intézet. Gyorslágyítási, 0,15 sec-nál rövidebb ideig tartó hőkezelési technológiát dolgoztunk ki, amely egyrészt feleslegessé teszi a nagy beruházást igénylő nagyméretű hőkezelőkemencék építését, másrészt az eddigi hőkezelési időt kb. 1/100 részére csökkenti. Megbízó: Fémipari Kutató Intézet. Mérési módszert dolgoztunk ki, s ehhez mérő berendezést építettünk, amely alkalmas a laprugó anyagok belső súrlódásának gyors meghatározására. Megbízó: Csepeli Fémmű. 164
