A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
In memoriam
tárgy tanítását vállalta. Ekkor a rendszeres tanítás helyett teljesen a tudományos munkára koncentrálta erejét: egymásután jelentek meg könyvei, 1966-ban A kutatásgazdaságosság és mérési módszerei (Közgazdasági Kiadó), 1967-ben A kutatásszervezés gazdasági kérdései (Akadémiai Kiadó), 1969-ben társszerzőkkel Effektivität der Forschung und Entwicklung (Verlag-Wirtschaft), 1969-ben társszerzőkkel A tudomány néhány elméleti kérdése (Akadémiai Kiadó). Értekezést írt az ipari tudományos kutatás elméleti és módszertani problémáiról — 1971-ben — az értekezést elfogadják — akadémiai doktor lesz. Újabban a tudomány prognosztikája, a jövő kutatása, a futurológia érdekelte. Azok közé tartozott, akik a jövő kérdéseivel foglalkoztak, azzal, hogy mi lesz tíz vagy húsz év múlva. Alig lehet elhinni, hogy nemcsak az általa elképzelt jövőben nem lesz benne, de már a jelenben sincs. Azaz, hogy benne van a jelenünkben és a jövőnkben is könyveivel, tanulmányaival és mindazzal, amit barátainak, tanítványainak egy gazdag életen keresztül szelleméből átadott. DR. MERÉNYI GÁBOR (1905-1972) Egyetemünkön a Textiltechnológia Tanszék megalakulása óta 1949-1968- ig teljes állású docens, majd 1968—1971-ig mint nyugdíjas szakértő működött. Előadója volt a „fonástechnológia” rendes, valamint a „gyűrűsfonás elméleti és gyakorlati problémái” című fakultatív tárgynak. Előadásokat tartott a Mérnök- továbbképző Intézetben, részt vett a szakmérnökképzésben. Tudományos munkássága a textiliparon belül a pamutfonásnak elméleti és gyakorlati munkájára terjedt ki. Ezen témakörben hozzávetőleg mintegy 40 szakcikk jelent meg, ezek közül négyet a Periodica Polytechnica, és az Acta Technica, további nyolc cikkét külföldi szaklapok közölték. Irodalmi tevékenységéhez tartozik, hogy 12 db egyetemi, ill. szakmérnöki jegyzetet és egy db szakkönyvet is írt. A fonástechnológia c. tárgy felsőfokú oktatásának kidolgozása terén jelentős érdemeket szerzett. A fonóiparban dolgozó mérnökök egész generációját oktatta. Tudományos munkásságával az ipari kultúra fejlesztését nagymértékben elősegítette. Aktív közreműködője volt a fonodái rekonstrukciós tevékenység megindításának. Elméleti munkássága a gyakorlat számára irányt mutatott. Értékes szakmai, társadalmi munkásságot folytatott a TMTE-ben. PÁSZTOR LÁSZLÓ (1910-1972) Szegény kisiparos családból származott. Nagy erőfeszítéssel szerzett középiskolai végzettséget. A két háború közötti mostoha időszakban a megélhetés, a munkalehetőség keresése külföldre vitte, évekig élt Franciaország91
